Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

116 burgonya, tengeri és lóhere stb. Az alagcsövezett talaj megmivelésére vonatkozólag jegyzendő, hogy miután az alagcsövezés 4 első évében a föld csak közönséges ekékkel 7—8 cm. mélyre szántatott, az alagcsövezés nem működhetett úgy, hogy a talaj por- ' hanyóbbá s könnyebben megmivelhetővé válhatott volna, de igen is tapasztaltatik a föld könnyebb megmivelése ott, a hol ujabban Sack-íéle mélyitő ekékkel miveltetik a föld s nevezetesen ha trágyázásban részesült, mert itt nemcsak az alagcsövek által fölfelé, de a levegő behatása által felülről befelé is porhanyul a talaj. Az eddigi észleletek szerint a trágya kihatása 3 évig tart, de ez véleményem szerint a talaj fokozottabb tevékenysége s a nagyobb termelés kifejtésének tulaj donitható. Tény azonban az, hogy az ezen vidéki vályogtalajon, televényt még az erdőkben sem lehet találni, mi hihetőleg a homag és szikenyben dús föld-alkatrész kilúgzó hatásának tulajdonitható. A műtrágyákkal eddig tett kísérletek azt mutatták, hogy a chili salétrom, sőt a guanó sem mutattak semmi hatást; legtevékenyebbnek bizonyult eddig a csontliszt s a fősz, daczára annak, hogy 1887 és 1888. években tavasztól késő őszig száraz időjárás uralkodott s ez okból a műtrágyák nem voltak képesek hatásukat kifejteni. Antal István, uradalmi tiszttartó. 2. Forrai Henrik, Nádudvar, Hajdú vármegye. Az 1885. év tavaszán egy 50 holdas terület lett öntözésre berendezve. A terület a nagy hortobágyi síkságon fekszik és szikes talajánál fogva többnyire szárazságban szenved, ugy, hogy a nyári időszak beálltával a növényzet teljesen kiég. A terület a Hortobágy vizfolyás partján fekszik, miért is ennek vizét az öntözésre czélszerűen fel lehet használni. A víz egy 8 lóerejű gőzgép által mozgásba hozott, 8 hüvelykes átmérőjű centrifugai szivattyú segélyével lesz a területre emelve. A területnek berendezése 1,000 frtba került. Eddigelé csak az első kaszáláshoz sikerült a területet megöntözni, miután a Hortobágy az utóbbi száraz években a nyár folyamán mindig kiszáradt. Magyar holdankint 8 métermázsa tiszta szénát adott, vagyis összesen 400 métermázsát, a melynek előállítási költsége 200 frtot tesz ki, vagyis egy métermázsa széna kerül 0*5 frtba. Forrai Henrik. 3. Báró Wodiáner Albert, Gyoma, Békés vármegye. A gyomai uradalomnak a Zsófia majorhoz tartozó és a hármas Kőrös jobb partján fekvő, 100 magyar hold nagyságú terület az 1885. évben öntözésre lett berendezve. A terület talaja kötött, szikes természetű és folytonosan szárazságban szenved, miért is csak legelőül lehetett használni. Az öntözéshez szükséges viz egy 10 lóerejű gőzgép által mozgásba hozott 10 hüvelykes centrifugál szivattyú segélyével lesz a területre emelve. A terület berendezése összesen 2,192 frt 92 krba került, vagyis magyar holdankint 21 frt 93 krba. Az első évben, miután csak május végén készültek el a munkálatok, kétszer lehetett a területet kaszálni ; még pedig : 1. kaszálás eredménye 360 métermázsa, 2. » » 346 » Összesen . . . 706 métermázsa. Ennek előállítása került 1,908 frt 53 krba, vagyis 1 m.-mázsa széna került az első évben 2 frt 70 krba. Az 1886-ik évben már háromszor lehetett a területet kaszálni: 1. kaszálás 517 métermázsa, 2. » 508 > 3. » 402 » Összesen . . . 1,428 métermázsa.