Kulturmérnöki jelentések, 1887

V. Az országos halászati felügyelő jelentése

42 nem rendezhető. Úgyannyira magában foglalja ez a törvény meghozatalának szükségességét, hogy a nélkül ezen a téren nem javulást, de sőt további hanyatlást lehet várnunk. — A törvényhozás feladata egyedül azon feltételeket megadni, a melyeknek alapján a tudomány és szakismeret igénybevételével a fejlődés előmozdítható. Neki lesz kötelessége a halászat érdekeit külbefolyások ellen megvédelmezni, úgymint egyeseknek ezen érdekeket alapjában veszélyeztető, bizonyos jogok folytonos gyakorlásából eredő káros befolyásokat, a tudomány vívmányainak alkalmaztatása által lehetőleg korlátozni, továbbá a tulajdonosokat saját vizeik okszerűtlen használásától eltiltani, és végül az érdekelteket kényszer útján oly egyesülésre bírni, hogy mentől nagyobb vizterületeknek halászatilag egységes kezelése biztosítva legyen. Ilyen elveken alapuló törvény meghozatala, úgymint a végrehajtásra hivatott hatóságok támogató közreműködése nyújthat egyedül alapot t. alólirott által képviselt intézménynek, hogy tevékenységét oly mértékben érvényesithesse, a minőt a halászat közgazdasági szempontból megérdemel, a minőt a helyzet javítása megkíván, és hozzátehetem, a minőre magát képesnek érzi, és a melylyel végül munkájának eredményét a reá fordított állami áldozattal a mainál kedvezőbb arányba hozhatja. Indokolva ezzel, hogy az intézmény miért nem szolgálhatta a fentebb jelzett irányban a halászat ügyét jobban és ugy, a mint az feladata lett volna, egyszersmind a czél biztosításának egyik eszközét látva benne, tartozó kötelességemnek véltem eleget tenni, a midőn Nagyméltóságod figyelmét e tárgyra irányítva, a törvény mielőbbi meghozatala iránt nagybecsű befolyásának érvényesítését kérni bátor vagyok. A bevezetésben emiitett második irányban kifejtett munkásságom feltüntetésére bátorkodom a következő nagyobb munkálatokat röviden ismertetni. Csókán Torontálmegyében, Sváb Károly birtokán, az ottani lecsapolási munkálatokkal kapcsolatban 150 holdnyi területen terveztettek halastavak. A terület fekvésénél fogva arra van rendelve, hogy rajta a többi, magasabban fekvőkről lefolyó vizek raktároztassanak. A lecsapolás érdeke vizemelést feltételez, a mely gőzgéppel eszközöltetik. Mivel pedig ezen, úgymint a Tisza közelségéből eredő előnyök miatt a tavaknak vizzel való ellátása a legszárazabb időben is biztosítva van, azonkívül, mert ugyancsak a lecsapolás érdeke egy zsilip felállítását is szükségessé tette, megvan a tavak lecsapolásának lehetősége is, ugy hogy a rendszeres halasgazdaság szempontjából támasztható legfőbb kívánalmak teljesítettnek tekinthetők. A berendezéssel járó munkák befejeztetvén, a telep működését ez idén tényleg megkezdheti. Gödöllőn a m. kir. korona-uradalomhoz tartozó birtokon két meglevő tónak egy harmadikkal való kiegészítése által 50 holdnyi területre terveztetett rendszeres tógazdaság. A létező tavak eddigelé ipari czélokat szolgáltak, nevezetesen mindegyik egy-egy őrlő malmot látott el a szükséges vizzel, — a melyek közül azonban az egyiknek üzeme a legutóbbi időben beszüntettetett. Mindkét tó a Rákos patak vizének kereszttöltéssel eszközölt torlasztása által lévén képezve, aránylag csekély költség árán czélszerűen átalakíthatók az által, hogy a töltésekben épült zsilipek némi módosítással a tó teljes kiürítésére, úgymint záporok okozta nagy viz gyors és veszélytelen elvezetésére képessé tétetnek. A fennálló viszonyokkal számolva, az üzemterv a malom korlátlan használatára való tekintettel van megállapítva, mivel pedig a viz, a tavak fekvése, talaja és minden apróbb tényező a legkedvezőbb, a telep virágzását illetőleg a legjobb reményekkel tekintek a kivitel elé, mely iránt a tárgyalások még befejezve nincsenek. Idevágó többi tervek részletezésétől eltekintve, csak azt akarom még felemlíteni, hogy azok az eddigiekkel együtt 2,640 kat. holdra vonatkoznak, a melyeknek éppen 30o/<* van tényleg foganatosítva.