Kulturmérnöki jelentések, 1886

VI. Külföldi tanulmányútról tett jelentések

91 gazdaközönség, különösen oly vidéken — az Alföld szélén — hol iszapos és tetemes esésű patakok állanak rendelkezésre, a hol tehát esetleg nem csak a részletberendezés, de még az átalános kiadás is elenyésző csekély összegre szállhat alá, mind ez ideig alig mutat némi érdeklődést az öntözés ügye iránt. II. Lecsapolás. A hannoveri síkságon előforduló lecsapolt, vagy lecsapolásra szoruló területek, talajuk és az elmocsárosodás okaira nézve, nem mutatnak olyan különféleséget mint a mi Alföldünkön előforduló nedves területek. Hiányzik ugyanis Hannoverben azon túlságosan kötött, de rendkívül termékeny fekete föld, mely Alföldünket jellemzi, s melynél külvizek nélkül, csupán a felületre eső csapadék vizek, ha elmocsárosodást nem is, de a termésben jelentékeny károkat okozhatnak. A hannoveri síkság nagy mérvben átbocsátó talajjal bír, s mint ilyen vagy egyátalán nem szenved a túlságos nedvességtől, vagy állandó mocsárt képez. A mocsárok két nagy csoportba oszthatók, a szerint a mint vagy abban rejlik az elmocsárosodás oka, hogy területök egy körülzárt medenczét képez, vagy pedig az árvizek (tenger, folyók vagy patakok) kiöntése, s a kiöntött viz visszamaradása idézi elő az elmocsárosodást. E szerint a mocsárok a legtöbb esetben a lecsapolás módjára, sőt talajokra nézve is különböznek egymástól. Ezen mindkét nembeli eredettel és talajjal bíró mocsárok Hannover síkföldi részében nagy kiterjedésben fordulnak elő úgy, hogy 3 millió hektárt (500 • mf.) meghalad a részint már kiszárított, részint a még meglévő mocsárok kiterjedése. a) Az önálló medenczét képező mocsárok. A síkságokon előforduló önálló medenczék, vagy ősidőkben a szél és tenger árja együttes működése folytán keletkeztek, mint a homok dombok között előforduló mélyedések, vagy pedig a jelen korban úgy jöttek létre, hogy a rohamos esésű patakok a síkságba lejutván, hordalékjukkal az árvizeik által látogatott területeket felmagasították, s ez által a síkság egy részét az egésztől eltöltve, elősegítették az önálló medencze keletkezését, melyet a környék csapadék vize idővel mocsárrá alakított. Az ilyen eredettel biró mocsárok rendesen elég magas fekvéssel bírnak arra nézve, hogy az egyszerű csatornázással kapcsolhatók legyenek.