Kulturmérnöki jelentések, 1885

VII. Külföldi utazásról tett jelentés

95 Mielőtt az öntözés részletes birálatába bocsátkoznék, eleve is a dolog realitását kell megtámadni, ugyanis a bérlő fizet a terület után kat. holdankint 20 frt évi bért, továbbá a földmunka 5°/

0-át, azaz 7*50 frtot, végül a szélkerékért 8°/

0-ot kamat és amortisatio fejében, azaz holdankint 10 frtot, melyekben, ha egy öntöző mestert (évi 380 frt) hozzászámítunk, az évi kiadás a műtrágya nélkül holdankint 42 frt 50 kr., mely összeghez mérten a bécsi piaczi viszonyok szerint holdankint 16—20 métermázsa jó szénának kell teremni, hogy az önköltségek visszatérüljenek, pedig tekintve az öntözött terület igen sovány természetét és hozzá a tápot nem nyújtó öntöző kútvizet, még a legszorgosabb műtrágyázás mellett is csak aligha fogja a fenti átlagterméseket szolgáltatni. Mindazonáltal nem azt bizonyítják a fenti adatok, hogy e terület öntözése elhibázott dolog volt, hanem, hogy a kivitelnél oly hibák követtettek el, melyek miatt az eredmény kétes leend. Első sorban a területet nem lett volna szabad hátas rendszerre berendezni, — habár ezen rendszer igényel legkevesebb öntöző vizet — hanem minden földelterités és egyengetés (planirozás) helyett egyszerűen kisméretű folyókákkal behálózni, melynek iránya követte volna a terepviszonyokat és ez által a 8,400 frt földmozgósitásból legalább is 5,000 frt megtakarítható lett volna, ez tehát egyik főhiba. A második hiba a vizemelés körül ejtetett meg, mert a szélkerék a vizet egy facsőbe elhelyezett paternoster segélyével emeli 8 méter magasra, mely pongyola kivitele mellett semmi esetre sem ad 30%,-nál nagyobb hatásfokot, mert ily nagy emelési magasságnál már egyátalán nem szabadna ily primitív szivattyúval dolgozni, hanem helyette egy közönséges szívó és nyomó dugattyus szivattyú felelt volna meg, mely még gyengébb kiállítás mellett is 70°/

0 hatásfokot nyújtana. Igaz ugyan, hogy a szivattyú drágább lett volna, de ezen többletet meglehetett volna nyerni a szélkerék nagyságában, mert akkor a 12*19 m. átmérőjű helyett megfelelt volna ugyanígy egy 9'14 méteres kerék is, ami pedig csak félannyiba kerül. Ottlétem alkalmával 8 — 10 méter sebességű északnyugati szél fujt, mely mellett a szélkerék mintegy 8 lóerőt fejtett ki és ehez képest a vizemelést legfeljebb 20 liternek lehetett konstatálni másodperczenkint. A szél meglehetősen rohamokban jött, de a kerék igen szépen szabályozta magát, sőt lehet mondani túlérzékenyre volt beállítva; mert a kerék 1885 telén egy vihar alkalmával és a rossz felállítás következtében beledült a víztartóba, de az szerencsére tele lévén vizzel, a kerék csak igen csekély sérüléseket szenvedett, eme körülményen okulva, a gyáros ugy állította be a szabályozó készüléket, hogy már 5—6 méteres szél