Kulturmérnöki jelentések, 1885

VII. Külföldi utazásról tett jelentés

9G mellett nyíljanak a redőnyök és igy kisebb legyen a nyomás a kerék síkjára. Ha ezen hibákat tekintetbe veszszük, ugy az egész berendezésnél legalább is 7,000 frtot meglehetett volna takarítani, mihez mérten az évi kiadás 8 frttal sülyedne, mely bizonynyal előnyös lenne. Mindazonáltal ily körülmények között a szélkerékkel való vizemelés nem czélszerú, mivel a mindenkor szükséges 3 lóerőt még ily óriás méretű szélkerék sem biztosit, a raktározható vizzel pedig csak legfeljebb 5 kat. hold öntözhető, és már a víztartót nagyobbra venni alig lehetne területpazarlás nélkül. De pénzügyi szempontból is, midőn a szélkerék beszerzésének kamatai évenkint 400 frtot tesznek ki, ezen összeg elegendő volna a fűtőanyag-beszerzésre, ha a vizet gőzgéppel emelnék. Igy tehát, mint a fentebbiekből látható, a berendezés sem pénzügyi sem pedig technikai szempontból jónak nem állitható. Eme berendezés tanulmányozásával csak egy újabb adatot nyertünk arra, hogy már ily kiterjedésű berendezésnél a szélerő nemcsak hogy kellő biztosítékot nem nyújt, hanem pénzügyi szempontból sem olcsobb a gőzerőnél, habár a mint jelezve volt, maga a szélkerék igen' gondosan és jól van szerkesztve. De azért nem vethető el egészen a szélkeréknek vizemelésre való használhatósága, mert pl. parköntözésekre, avagy kellő nagyságú vizlartóval »itató« víz emelésre igen alkalmatos ; csak bármely berendezésnél nem szabad a gyárosok által adott erőt számításba venni, mert azok 7 méteres szélsebességre vannak számítva, pedig azt évi átlagban 4

l/t méternél magasabbra venni nem lehet és ennek megfelelóleg a szélkerék csak lU részét adja annak, a mit a Halladay-gyártmányok mellett hirdetnek. Budapest, 1885. deczember hó. liavc&a Károly.