Kulturmérnöki jelentések, 1884

Főjelentés

IX sajtóval szorgalmas munka mellett 75,000 darabot is állíthatni elő. A mult évben befejezett alagcsövezések kerületek szerint a következőleg oszlanak meg: Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Összesen Alagcsővezés kat. hold . . . 652 91 34 1.106 139 78 17 10 2.127 Az ala|csövezés tehát, mint a talajjavítások legintensivebb, de egyúttal legköltségesebb neme, noha mérsékletesen, de folyton tért hódit magának, kivált az ország azon vidékein, hol annak szüksége a legnagyobb, u. m. az északi, északkeleti és délnyugati részekben. Minél jobban tágul a kulturmérnökség működési köre, annál inkább tapasztalja, hogy mily nagy a hideg, kötött azaz vadvizes talajok kiterjedése, melyeken csak ily módon lehet gyökeresen segiteni. S bármily elenyésző is az eddig végzett munka e téren — a még hátralevőhöz képest — annak hatása nem becsülhető fel eléggé, mert meggyőzte a magyar gazdát arról, hogy a javitás e módja nemcsak a gazdag Angliában, hanem hazai viszonyaink között is igen jól kifizeti magát. S ha a kellő tőke nem fogna hiányozni, erős meggyőződésünk, hogy az alagcsővezés rohamosan terjedne gazdáink között. A kik az alagcsövezést megkisérlették, jobbára égnek a türelmetlenségtől, hogy birtokukon mielőbb befejezzék, mert a régi módon már nincs is kedvük gazdálkodni. A foganatosított öntözések kitettek 1884-ben 700 holdat. Az öntözés tehát még ez évben sem tudott békóiból kiszabadulni s messze mögötte marad az alagcsövezésnek, pedig hivatása a magyar mezőgazdaságban sokkal nagyobb