Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

156 A Riollet-yizmosásban négy gát van, melyek közül kettő igen jelentékeny. Az első felülről kezdve alaprajzában félkör-alakot mutat, mint a nagy völgyzárak (15. ábra). Magassága 21-00 m., a kör átmérője 30-00 m. A félkör alakú alaprajzot most már elhagyták az ilyes munkáknál, mivel az egyenes vonal előnyösebbnek bizonyult. A második gát az ilynemű gátak typusául tekinthető, alaprajza egyenes vonal; nézetben felső éle igen elnyűlt V alakot mutat. Ezen alak azért előnyös, mivel a vizet a középvonalon kényszeríti a gáton átfolyni és igy eltávolítja az oldaloktól, hol a hegy és müépitmény között nyilást találhatna és veszélyeztetné a gát állékonyságát, 15 00 m. hosszú es 6-00 m. magas. Ez is, valamint az első, nyers kőből van épitve. Ezen gátakat most két vagy három sövénysorból is készítik, melyek közé földet hordanak, középen nyilást hagyva a víz szabad járását biztosítandó, mert ezen gátaknak nem az a czélja, hogy a vizet, hanem a hordalékanyagot tartóztassa fel, mely mögötte lerakódván, szilárdítja a gátat és csökkenti az esést. Veszelytől a gát lábánál tarthatunk, az alsó oldalon, hol a magasból leeső viz könnyen alámoshatná azt. Ennek elkerülésére a gát lábát nagy kövekkel rakjuk körül, vagy pedig oly elrendezést választunk, mely szerint ott mindig néhány centiméternyi vízpárna álljon, mely a leeső víztömeg ütését felfogja. Az egyes gátak között a víz elfolyását biztosítandó, kövezett vályút készítünk, melynek esése 0'06 m. méterenkint és két-két méterenkint egy 0-50 m. magasságú vízesést képez. Ezen csatorna szélessége két méter és mélysége 0'40 m. A víz legnagyobb része ezen az úton egyik gáttól a másikhoz vezettetik, egy része pedig a kövek között a földbe szivárog. Némelygátakban kis átmérőjű csöveket (barbacane) helyeznek el ezen nedvessog elvezetésére, de ez felesleges elővigyázat, mert a víz elég hézagot talál a gát nyers kövei között. Ezek azok a munkák, melyeknek segítségével és észszerű alkalmazásával a vízmosások legnagyobb részét sikerül befásitani és az addig kopár földet ismét hasznosítani. A vízmosások legnagyobb részét, mondom, mert vannak, melyek oly meredek lejtőkkel bírnak, hogy az emberi technika minden erőfeszítése daczára hajótörést szenved rajtuk és ezeket nevezik javíthatatlan vízmosásoknak, ravins incurables. Mielőtt ezen értekezést befejezném, néhány szót kívánnék szólani a legeltetésről. Tudvalévő dolog, bogy a legelő marha igen nagy mértékben segíti elő a vízmosások képződését és terjedését és pedig