Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

96 mindezen, Olaszországban is majdnem páratlanul álló eredmény csak 6.174,000 lira költséggel éretett el, melyet az évenkinti 1.217,993 jövedelem-szaporulat néhány év alatt kamataival együtt fog törleszteni. Műszaki tervezés és kivitel, valamint a munka állal elért gazdasági eredmény tekintetében második kirivó példája az olasz lecsapolásoknak a Lago di Fucino vagy Celano lecsapolása, mely tó Aquila tartományban az Aterno és Liri folyók közt fekszik, egy minden felszíni lefolyás nélküli ellypsis alakú nagy medenczét, tavat képezett. A tó minden oldalról hegyek által van körülzárva, mi okból az olasz geologusok azt tűzokádó hegy kráterének mondják. A körülzáró hegyláncznak legmélyebben fekvő nyerge a tó feneke fölött 60 méterre van. A tó felülete vízállásai szerint különböző volt; legnagyobb volt felülete (17,000 hektár) e század elején 1816-ban,

p midőn legnagyobb vízmélysége 22*75 métert ért el.— 1835-ben pedig 10-32 m. legkisebb vízállása mellett felülete 13,400 hektárt tett.— A tó vízgyűjtő területe 80,000 hektárt és a lecsapolási munka folyama alatt tett meteorologíai észleletek szerint az évi átlagos csapadékmennyiség 751 mm. ; miből 40% szivárog és párolog el, ugy hogy az évi csapadékból átlag 467 mm. táplálja a tavat. Nedves esztendőben az észleletek szerint 14.390,700 és 1.017,534 m

3 közt változott a tónak napi táplálása, a mi a párolgás által elvont vízmennyiséget levonva, a tónak évi 1*85 méteres vizszinemelkedését eredményezte. — A tóból felszíni lefolyás nem volt, a vizek csak párolgás utján illantak el s a mészkő hegyláncz hasadékain szivároghatott el valami jelentéktelen rész. A tó vízállása folytonos ingadozásnak volt kitéve, mi okból környékén nagy mocsáros öv keletkezett, a mely ártalmas kigőzölgéseivel a szomszédos községek közegészségét rontotta s e mellett a tó partján fekvő földeket használhatatlanokká tette. A tó vizének levezetésére illetve a tó vizszinének állandósítására és a közegészségi viszonyok javítására még Claudius római császár tette az első munkát, a ki a tó és a Liri folyó közt fekvő Salviano hegy és a Campi Palembini fensík alatt egy alagutat vájatott. — 11 évi fáradságos munka után elkészült az alagút, a melynek keresztszelvénye 5-031 m

2 és hossza 5,642 m. volt. — A megnyitás nagy tengeri csata által emelt ünnepélylyel történt Claudius jelenlétében, de ezen alagút valószínűleg a hegy belsejében beállott omlás folytán csak igen rövid ideig működött. Ezen század elejéig alig történt a régi alagút kitisztítására irányuló sikertelen munkákon kívül valami, mi okból a helyzet mindig rosszabbra fordult,mig 1816-ban a legnagyobb magasságot érte el és Benedetto és Ortuchio községeket is elárasztotta. — Ekkor a nápolyi