Kulturmérnöki jelentések, 1883

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

A felső Tarnavölgy rendezéséről készített tervezetünkben, mely Heves megye törvényhatóságához még az 1882. évben benyujtatott, behatóan ismertettük azon módokat, melyek a hordalékképzódés meggátlását czélozzák. Minthogy ezen baj nem lokális természetű, mert az iszapolás a folyó alsó részére is kihat, azért az alsóbb érdekeltségnek minden törvényes eszközt meg kell ragadnia; hogy a folyó felső völgyében a tervezett iszapfogó-munkálatok és részben erdósitések mielőbb eszközöltessenek, illetve megkezdessenek. A Mátra hegyláncz éjszaki lejtőiből a Recski-Tarna ered, mig a déli lejtők a Tarna folyó tulajdonképeni mellékpatakjainak szolgálnak vízgyűjtő medenczéül. Ezen hegylánczolat magassága a tengerszin fölött 400—520 m., egy részét trachyt, más nagyobb részét pedig a harmadkori trachyttuff képezi, azért a hordalék csakis kőtörmelékből áll, mely azonban nem messze a hegylábától lerakatik és a viz aránylag tisztán jut le a síkságra. Az eső-gyüjtő terület leirása hidrologiai szempontból. A Tarna vízrendszerében eszközölt felvételeink szerint az esőgyüjtő terület egy • klméterére átlag 0'3 kbm. víztömeg esik, ha a vízgyűjtő területet közvetlen a hegyek lábánál számítjuk, mig ha a síkságot is belevennők, minél lejjebb megyünk, annál kevesebbre jön az ki, részint abból az okból, hogy át nem bocsátó természetű talajoknál a másodperczenkinti víztömeg ^növekedése egy bizonyos ponton alul megszűnik, részint, mert a sikság az árvizeket nem hogy szaporítaná, ellenkezőleg, számos körülménynél fogva csökkenti. Azon pont, melyen a víztömeg növekedése megszűnik, változó a csapadék nagysága, illetve tartama szerint és minél tartósabb és egyenletesebb a csapadék, annál távolabb esik azon pont, melynél a másodperczenkinti víztömeg a legnagyobb. Valamely adott pontnál akkor legnagyobb az emésztés, ha a vízgyűjtő területen a csapadék-képződés addig tart, mig az eső elején lehulló csapadék is a felvett keresztszelvényig leérkezhetik. A pétervásári völgyben észlelt vízmennyiség 74'2 a recski völgyben pedig a recski hidnál 41 köbméternek találtatott; a két várhegy között észlelt legnagyobb viz azonban csak 105 köbmétert teszen ki, a mi azon körülménynek tulajdonítandó, hogy a recski és pétervásári völgy árvize a kulminatió idején még nem találkozhatott.