Kulturmérnöki jelentések, 1883
IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése
83 s Ezen találkozási eshetőség a felső völgy szabályozása után valószínűbbé válik. Ugyanis a Tarna vizgyüjtő-területének legtávolabbi pontján pl. Clzered és Zabar határokban lehullott csapadék eddig 18 — 20 óra alatt jutott alá Sírokra, mig a szabályozás után a Zabartól számított 32 km. utat egy árviz-hullám a kiszámított egy méter átlagos sebesség mellett 9 óra alatt fogja megtenni. Hogy tehát a két patak egyesülési pontjánál a jelzett két vízgyűjtő-területről valóban 115 köbméternyi víz folyjék le másodper«zenkint a szabályozás után, arra 9 órai folytonos és az egész vízgyűjtő erőietekre kiterjedő erős csapadéknak kellene beállania, a mely még mindig a rendkivüliségek közé tartozik, és melyet egy szabályozási tervezet kidolgozási alapjául fölvenni, lelkiismeretlenség volna a költségviselők irányában Azon árviz-mennyiség, mely a kidolgozott szabályozási tervezet alapjául szolgál, Tófalu és Kápolna között vétetett fel, hol a Tarna magas partok között és meglehetősen egyenes irányban folyik alá. Ezen felvételek szerint, melyek В) alatt vannak mellékelve az 1879-iki árviz, átlagosan számítva 90*5 köbméternek találtatott; tehát 15 kbm.-rel kevesebbnek, mint a mennyit a két várhegy között felvettünk. Ezen körülmény azonban csak azt bizonyítja, hogy mindkét felvételi mennyiség valószínű, mert minden árviz-hullám a vízgyűjtő területekből kilépve, nem növekedik, hanem fogy, és ezen fogyás azon 25 km.-nyi úthoz mérve, inkább kevésnek, mint soknak látszhatik. A mellék-vizek közül legnevezetesebbek a Tarnócza, Bene és Gyöngyös patakok, melyek forrásuktól kezdve, mintegy a magyar állam-vasut vonaláig hegyi patak természetével bírnak, azontúl nem messze azonban esésükben megtörnek, és a kellő levezető meder hiányában a Tarna völgyében sok ezer holdra menő kiöntéseket és állandó mocsarakat képeznek. Emésztésökre nézve mind eme vizek egyenként, már fönt a hegyek lábánál lettek tanulmányozva, a mikor is tapasztaltatott, hogy azok vízgyűjtő területének egy • kilométerére 300—320 liter víz-emésztés esik. A szabályozandó terület állapota. А С) alatt mellékelt átnézeti helyszínrajzból látható, hogy azon tetemes árterület, mely a Tarna mentén fekszik, és a mely a Tarna völgyének nevezhető, mintegy tárházát képezi azon légköri csa6*
