Kulturmérnöki jelentések, 1883

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

Műszaki leírás a Tarna folyó és mellékvizeinek szabályozási tervezetéhez. Nógrád és Gömör megyében ugyanazon hegyláncz délkeleti lejtőiből, melynek nyugati oldalán a Zagyva veszi eredetét, számos kisebbnagyobb vizér indul ki, melyek Zabar helység mellett egy főágban egyesülve, Tarna patak neve alatt Heves megyébe lépnek át. Utja ezen pataknak egy mélyen bemetszett, 300 m. átlagos szélességű völgyben vezet, miközben számos mellékággal gazdagodik; mig végre a Recski patak egyesülése után Szt. Mária határában kilép a hegyek közül és egy mindinkább kiszélesedő völgyben, de már teljesen kiképzett mederben folytatja útját a sikság felé. Ezen kiképzett meder, melynek partját csak a legnagyobb árvizek hágják meg, mintegy 25 km.-nyi hosszban egész Kompoltig'tart ; itt azonban esésében megtörve, összeszűkül és már a kisebb árvizeket sem képes levezetni kiöntés nélkül. Az eső-gyüjtő terület leírása geologiai szempontból. A Tarna-vizrendszer eső-gyüjtő területe két részből áll, t. i. a Bükk hegységből, melynek túlsó oldalán a Zagyva ered, és a Mátra hegylánczból, mely kizárólag a Tarna vízrendszeréi képezi. A Bükkhegységet, melyből a pétervásári Tarna ered, harmadkori tengeri eredetű homok- és agyag-magaslatok, dombok képezik, melyekről az erdő már legnagyobbrészt ki van pusztítva és a melyek legelő és szántóföld gyanánt használtatnak. A Bükkhegyekből a záporesők csak csekély mennyiségű kőtörmeléket hoznak le; mig a művelés alatti oldalakat erősen megtámadják és a fellazított talaj nagy részét a völgybe sodorják alá, számos vízmosást képezve és eltemetve annak hordalékával a völgy bizton termő talaját is.