Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
138 s A genuevilliersi öntözött területek termőképessége bámulatra méltó ; igy Vilmorin kertész adatai szerint hektáronkint termett burgonya 350 métermázsa, virágos-kel 375, hagyma 700, kerekrépa és káposzta 1400 métermázsa ; magtermelésre a csatornaviz kevésbbé alkalmatos, annak csekély ásványi tartalma miatt, de némi istáilótrágya alkalmazásával kétségen kivül erre is nagyon jótékony hatású volna. Az 1881 -diki évben az összes csatornavíznek csak 18 százaléka lett öntözésre felhasználva, és igy okadatoltan vetődött fel a kérdés, mi történjék a még fennmaradó 82 százalékkal? — A gennevillievsi mezőn az öntözés már nem terjeszthető tovább, mert a Szajna kanyarja által befogott hasznavehetetlen terület majdnem teljesen öntözve van, — és közelben nagyobb laza talajú terület nincsen. — A legközelebbi terv az achèrei állami birtok kisajátítása és berendezése, mely 15 kilométerre van a Clichy-i szivattyútelephez; eterületkisajátitásánálakadályt képez, hogy a, pénzügyminister 472 millió frankot követel érte, melylyel szemben csak 55 ezer frank átlagos jövedelmet képes kimutatn'. Nehezíti még a kivitelt az a körülmény is, hogy két helyen kellene a Szajna medre alatt syphonnal átvezetni a csatorna-vizet, ugy hogy az összes berendezési költségek mintegy 15 millió frankot tennének ki, mely öszszegböl az 1000 hektárnyi területre elosztva, hektáronkint 15 ezer frank befektetés esik ; mig a gennevilliersi 500 hektár öntözése csak 4'26 millióba került, azaz hektáronkint 8400 frankba. De még ennek a területnek megszerzésével sem volna a kérdés megoldva, a mennyiben a párisi közmunkatanács 6-ik osztályának 1882-diki jelentése szerint, nagyobb öntözési területre hektáronkint és évenkint 13,000 köbméter csatornavíznél több nem számitható, mely mennyiséget az 1000 hektárra számitva, a gennevilliersi fogyasztással együtt még csak 30 százaléka használtatnék fel az összes csatornavíznek; és igy ez a terület még mindig nem volna elegendő. Ebből kifolyólag az a terv is felvetődött, hogy Páristól egész a tengerig a Szajna völgyében egy öntöző csatorna épitessék 142 kilométer hosszaságban. Ez ellen ismét több ellenvetés tétetett, és pedig 1-ször, högy a csatorna egész hosszaságában a csatorna oldalaira lerakodó üledék kigözölgéseket okozna. Ezt a káros hatást sokan Eucalyptus-ülteíéssel vélik mérsékelhetni, de S7erintem biztosabb módszer volna a város nagyobb vízfogyasztására törekedn , hogy a csatornaviz az általános öntözésre még alkalmasabbá tétessék. — 2-szor a csatorna íentartása a nagymérvű iszapolódás következtében igen sokba kerülne, habár a nyert iszap tetemes értéket képviselne; végre 3-szor, hogy az előirányzott 120 millió franknyi befektetési összeget Páris városa minden kárpótlás nélkül nem volna képes előteremteni.
