Kulturmérnöki jelentések, 1883

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

136

s vízállás idején Yis-ad részét, ép e nagy arányszám következtében a 42 kilométer távolra fekvő Meulan községig észlelhetők a csatornavíz kártékony alkatrészei. A d'asniéres-i kiömléssel szemben a Szajna másik partján terül el a gennevilliersi mező, sivár kavicstalajával, melyet még a fővároshoz való közelsége mellett sem lehetett mezőgazdálkodásra fordítani; terméketlen voltát mi sem bizonyitja jobban, minthogy hektárja 50 francért volt kapható. E területen kezdődött meg néhány hektárral az öntözési kísérlet, de csakhamar két évi szünet állott be a franczia-porosz hadjárat miatt ; azonban alig hogy lecsendesült a harczi zaj, folytatták a kísérleteket és 1874-ben már 100 hektárra emelkedett az öntözött terület. — A nagy mértékű öntözés következtében azonban e tisztán kavicstalaj sem bizonyult kellő átbocsátó képességűnek, a mélyebb helyeket, pinczéket, kutakat a talajrepedéseken át elárasztotta a csatornavíz, a növények pedig túlnedvességben sinlődtek ; ez időszakban majdnem halálos órája ütött az öntözés ügyének, panasz panaszt ért, egyik bizottság a másik után mondta ki elvető véleményét. De szerencsére ismét akadt eszköz, melylyel mindezen bajokat elhárították és ez az alagcsövezés volt, — ennek létesitése után csakhamar lecsillapultak a kedélyek és az öntözött terület egyre nőtt a gennevilliersi lakosság bámulatos szaporodásával. — És hogy az alagcsövezés után mennyire lelkesült a lakosság az öntözés ügyeért, bizonyitja az a kérvény, melyet még ugyanannak az évnek a végén nyújtott be a képviselőházhoz az öntözés folytatása érdekében. Az 500 hektár öntözésére szükséges csatornavíz felét Clichynél, egy 1100 lóerejü szivattyútelep emeli 10 méter magasra, ä másik felét a st. dénisi csatornából a saint-queni hidon át természetes eséssel vezetik a területre. A clichy-i szivattyúteleptől a csatornavizet a túlsó partra csővezeték viszi át. hol az két főágra oszlik : az egyik egyenesen GenneviHiers felé. a másik a Szajnával párhuzamosan halad. — E két fővezeték kisebb csövekbe osztja szét a csatornavizet, ugy hogy az minden parczellát érintsen. A csővezetékből a csatornavíz szelep segélyével jut a felszínre, mely szeleppel a kieresztendő mennyiséget kellőleg lehet szabályozni. — A szelepeken át nyílt árokhálózat fogadja magába az öntöző vizet. Az öntözési rendszer tökéletesen megfelel annak. melyet a zöldséges kerteknél szokás használni, ugyanis : a 0 60—070 m. széles zöldséges ágyak végén keresztben van az osztó árok, melyből együttesen avagy részlegesen ezen ágyak között fekvő folyókákba ömlik a csatornavíz, és igy a növények csak átszivárgás útján nyernek nedvességet és a csatornavízzel közvetetleu nem érintkeznek. — A kis íolyókák télen át teljesen beiszapolódnak és helyük évről-évre váltó-