Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
130 s inkább igen tiszta, a tőzeges talajon átszűrt vizből áll. Itt részben a viz kis mennyisége, részben pedig üledék-anyagainak hiányában az iszapoló öntözésekről le kell mondani. — De e völgyeket hazánkban rendesen müvelés alatt álló magas fensikok környezik, mint ez a Kógyár, Foglár, Széviz, Váliczka, Sári és Rinya nevezetű berkes völgyeknél tapasztalható. — A fensikokról lefutó vizerek a völgyek oldallejtőiben már jelenleg is tátongó vízmosásokat képeztek s ezek anyagával néhol a völgyeket töltöttek át, a kisebbek pedig hordalékkúp alakjában a völgy szélén rakták le a magukkal sodort fövénytalajt. Eddig a legtöbb helyen a birtokosság iparkodott e vízfolyásokat a réteken mederbe véve, mielőbb a főcsatornába jutattni, nehogy esetleg elárasztást okozzanak, de minden küzdelem mellett annyira feliszapolják medröket, hogy a terület felett vezetnek és kiöntés után oda többé vissza nem térhetve, állandó mocsarat képeznek. Továbbá a főcsatornába jutó viz nagy iszaptartalmát ott lerakva a meder fenekét oly mértékben emeli, hogy sok helyen ez akasztotta ép meg a lecsapolás jó működését. — így ez iszapoló vízfolyások jelenleg csak terhére vannak a gazdaközönségnek, minthogy a főcsatornába és mellékárkokba lerakodó iszap folytonos kiemelése igen nagy költséggel jár. Ily völgyekben pedig a tőzegtalaj javítása épen ezekre a vadvizfolyásobra szorul, mert a sankolási eljárás ezek felhasználásával az egyedüli biztos és jutányos módszer. — Ott, hol e vízfolyások a völgy széléhez érnek, medrük oldalán egy nyílás hagyandó, melyen át a területre juthassanak, hol szétterjedésüket töltésekkel korlátozzuk. — A töltések által határolt terület a vízfolyás és annak vizgyiijtő nagysága szerint állapitható meg, de itt czélszerü minél nagyobb elbontásra törekedni, minthogy e területeket a sankolás bevégzéseig mivelni nem lehet. — Egyenletes ülepedés ily berendezéseknél alig lesz elérhető, a mint azonban az ^átlagos réteg a 10 centiméter vastagságot meghaladja, ujabb elárasztási táblát kell készíteni. A sankolási eljárás kezdetén legczélszerübb a közvetetlen a vízfolyás mellett fekvő területeket elárasztani és a tiszta vizet a vízfolyás alsóbb részén a főcsatornába visszavezetni ; későbben azonban a távolabbi területekre a völgy szélén kell az iszapos vizet nagy eséssel — vezetni és a csurgalék számára külön lecsapoló árok ásandó. Mindazokban az esetekben, midőn a tőzegvölgyet értéktelen meredek lejtők határolják, ily hordalékos vízfolyást mesterségesen is lehet előállítani, mert a legnagyobb esés irányában fektetett barázdák igen hamar vízmosássá fejlődnek, melyek hordaléka a lápon igen czélszerüen használható fel. — Ha ez által a lejtők megrongáltatnának is, beíásitásra még mindig alkalmasak maradnak.
