Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
131 s Nagyobb terjedelmű rétbirtokoknál az ily sankolási eljárás kétségtelenül könnyebben vihető keresztül mint a kisebb parcellákon, minthogy minden nagyobb birtokos szivesen átengedi lápbirtoka Yio-dét néhány évre, a nyerendő haszon fejében, de a kisbirtokosnak talán épen egész birtoka, avagy annak nagy része töltések közé jut és igy az utóbbiaknál a sankolás csak társulva vihető keresztül. — Ha azonban tapasztalni fogják a nagyobb birtokokon elért jó eredményt a társulás eszméje náluk is könnyen lesz keresztülvihető, ép azért okvetetlen a nagybirtokosok kezdeményezésétől függ az eljárás továbbterjedése. Előreláthatólag a felsankolt területek sovány természetűek lesznek és igy okvetetlen trágyázásra fognak szorulni, de a reá hordott trágyának ezen talajon ép oly jó hatása lesz mint akármely más szántóföldön, mig a tőzeges talajt istállótrágyával javitani akarni nem ajánlatos. A Ill-dik csoportot a lápmedenczék képezik, melyek gyakran igen nagy terjedelműek, mint a hansági, kéthelyi és a kis-balatoni lápmedencze ; a hansági egészen önálló területet képez, vizét néhány aránylag kisebb patak szolgáltatja, a kéthelyi és kis-balatoni medenczék pedig a Nagy-Balaton szélein feküsznek. E medenczékbe területekhöz mérten igen csekély mennyiségű patak ömlik és igy feliszapoltatásuk csak a széleken történhetnék. — Javításuk azonban mégis nagy mértékben eszközölhető, minthogy^még jelenleg is legtöbbnyire viz alatt feküsznek, és igy az első lépés a javulás felé a lecsapoló csatornahálózat foganatosítása. — E müvelet azonban igen gondosan lenne oly módon keresztül viendő, hogy a vizszin 0'7 méternél alább sehol ne sülyesztessék, sőt a mellékcsatornák zsilipekkel lennének ellátandók, hogy a szárazabb évjáratra a víz visszaduzzasztás által a talajnak a megkívántató nedvesség biztositható legyen. Ennélfogva a hansági medencze főcsatornája lenne szabályozandó első sorban, a kéthelyi és kis-balatoni medenczéknél pedig a Balaton vizszine sülyesztendő. A már régebben megállapított balatoni vízmagasság biztosítaná a kéthelyi láp kiszáradását, de e magasság a Sióvölgy kétségbeejtő állapota miatt csak ritkán áll elő. — Rendesen 08—1*2 mtrrel magasabb a Balaton vizállása a megállapított mérczénél, mert az aránylag kisméretű Sió csatorna nem képes kellő rövid időközökben a nagy vízmennyiséget a Sió völgyének elárasztása nélkül levezetni ; sőt még ezen elégtelen vizemésztés mellett is a völgy alsó szakaszán majdnem állandó árviz uralkodik. Ezenkívül a kéthelyi láp lecsapolásánál egy fontos körülményt nem szabad figyelmen kivül hagyni, t. i. e medencze a Balaton déli partjáu 9*
