Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
I. rész. A vízrajzi szolgálat
A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT tás fejlődésének alapját is. A mélyfúrású kutak száma napjainkra elérte a 70 ezret, de ennek több mint a fele ma már nem üzemel. A rétegvíztermelés hatására az ivóvízadó rétegekben 5-10 m vízoszlopnak megfelelő nyomáscsökkenések következtek be, a mélyebb, hévíztároló rétegekben pedig ennek többszöröse. A Duna-Tisza közén és a Maros hordalékkúpon a szárazabb időjárású években előálló talajvízszint süllyedések részben a rétegvíztermelés miatt következtek be. A Dunántúli-középhegységben a nagyarányú bánya-víztelenítések hatására átlagosan 30 m-t, egyes helyeken 100 m-t is meghaladó karsztvízszint süllyedés következett be az 1960-1980-as években, sok karsztforrás elapadt, s veszélybe kerültek a hegység peremén fakadó hévforrások is. Más karszthegységeinkben az ivóvíz-ellátási és balneológiái célra történő igénybevétel a szárazabb időszakokban szintén a karsztvíz-háztartás hiányához vezetett. Az 1980-as évek végétől a felszín alóli víztermelés minden víztípus esetében csökkenést mutat (5. ábra). Ennek oka a karsztvizek esetében elsősorban a bányák bezárása, egyébként pedig a vízdíjak emelkedése. IdO (í w) [OT3BI oKarait oPára QR«tq | J. ábra. Felszín alóli víztermelés víztípusonként 1981-2000. között (Tájékoztató, felszín alatti vizeink, VITUKI Rt., 2001) A kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezések a felszíni vizeket közvetlenül érték. Vízfolyásaink nagyobb része már szennyezetten érkezik külföldről. A szennyezések a felszínközeli vizekben is jelentkeztek, elsősorban a talajvíz nitráto- sodását kell kiemelnünk, amely azonban az Alföld nagy területein nagy sótartalma miatt eredeti állapotában sem alkalmas vízellátásra. A durvább szemű törmelékekben elhelyezkedő talajvíz — a folyók menti, partiszűrésű víznyerési lehetőséget biztosító kavicsos felszínközeli rétegek, valamint a törmelékkúpok vize — is sérülékeny a szeny- nyeződések szempontjából. A partiszürésű vizek esetében a vízminőséget nagyobbrészt a folyó határozza meg, s jelentős szerepe van a folyó mederállapotának mind az iszap mennyisége, mind a mederüledék minősége szempontjából: a lerakódó iszapban kiala20
