Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
I. rész. A vízrajzi szolgálat
Magyarország vízviszonyai kuló anaerob folyamatok rontják a partiszűrésű víz minőségét, s az üledékből káros anyagok is kioldódhatnak. A partiszürésű vízművek minőségi problémáit a háttéroldalról származó szennyezések is befolyásolták. A karsztvizekben is növekedett a szennyezőanyagok mennyisége, de komolyabb problémákat csak lokálisan okozott. Újabban egyre több helyen mutatnak ki felszíni eredetű szennyeződéseket az eddig védettnek tekintett mélyebb porózus rétegekben is: részben a medenceperemeken, a rétegkibúvások környezetében, részben pedig a kevés vízzáró betelepülést tartalmazó fedőrétegekkel jellemzett területeken (pl. a Nyírség egyes részein). A felszíni eredetű szennyezések mélybeszivárgását a kutak lokális depressziója okozta szívás egyes helyeken nagyságrenddel is felgyorsíthatja. 1.3. A vízháztartás és a vízjárás ♦ Hidrometeorológiai viszonyok Magyarországon a hidrometeorológiai adatok szűkebb tartományban mozognak, mint ahogy azt az 1.1. fejezetben a Kárpát-medence egészére vonatkozóan említettük. Az 1. táblázatban bemutatjuk a csapadék és a területi párolgás évi összegét száraz, átlagos és csapadékos évben, országos átlagban, valamint a száraz és a csapadékos részeken. Feltüntettük a csapadék és a területi párolgás különbségeként számított lefolyás értékeket is. /. táblázat. Jellemző csapadék, területi párolgás és lefolyás értékek, mm/év Megnevezés Száraz ♦ átlagos ♦ csapadékos években az ország száraz részein országos átlagban az ország csapadékos részein Csapadék Területi párolgás Lefolyás Külföldről belépő felszíni lefolyás Külföldre kilépő felszíni lefolyás 400 ♦ 550 ♦ 700 450 ♦ 510 ♦ 600 * ♦ 40 ♦ 100 450 ♦ 600 ♦ 800 450 ♦ 530 ♦ 650 0 ♦ 70 ♦ 150 1190 1260 500 ♦ 650 ♦ 900 450 ♦ 550 ♦ 700 50 ♦ 100 ♦ 200 * A csapadék mennyiségét meghaladó területi párolgás az előzőleg tárolódott vízkészletet csökkenti. Száraz évben a csapadék és a területi párolgás különbsége negatív is lehet: a többletpárolgás a tározott készletet - a talajnedvességet és a talajvizet - fogyasztja. Az ország vízháztartása szempontjából - a külföldről érkező vízmennyiségen felül - a csapadék és a területi párolgás különbsége, tehát a hazai lefolyásra rendelkezésre álló hányad fontos. Ez az érték sokévi átlagban 70 mm/év-re tehető. A csapadék és a lefolyásra rendelkezésre álló vízmennyiség hányadosaként meghatározható lefolyási tényező tehát 11-12%. 21
