Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
IV. rész. A vízrajzi feltárás
AZ IDŐNKÉNTI VÍZRAJZI FELTÁRÁS sét típusonként és fő jellemzőiket, valamint a források és nagyobb vízkivételek helyét és főbb adatait. 0 Az alapadatok összegyűjtése A vízrajzi feltáráshoz szükséges alapadatgyűjtés kiterjed: a vízrajzi törzs, üzemi és tanulmányi állomások, a környezetvédelmi szervezet által működtetett vízminőségi mintavételi helyek, az országos meteorológiai állomások, a felszíni és felszín alatti vízhasználat mérő helyek, valamint a vízföldtani adatbázis adataira, továbbá az adatgyűjteményekben, tervdokumentációkban, szakirodalmi publikációkban fellelhető adatsorokra, területi feldolgozásokra. ♦ Az adatgyűjtő rendszerek bemutatása Valamennyi hidrológiai elem esetében be kell mutatni az adatgyűjtő rendszer jelenlegi állapotát, beleértve az adatgyűjtő hálózatot, a mérési módszereket és gyakoriságot, az adatfeldolgozás és forgalom, valamint tárolás helyzetét. A hálózatok területi elhelyezkedését térképeken kell bemutatni a következő bontásban: hidrometeorológiai hálózat, felszíni vizek hálózata (vízállás, vízhozam, hordalék, jég), az állomások szelvényeihez tartozó rész-vízgyűjtő területek bemutatásával (26. ábra), felszín alatti vizek hálózata (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, hévíz, forrás, felszín alatti üzemi mérések, vízminőségi törzshálózat), vízhasználat nyilvántartó helyek (felszíni, felszín alatti). A vízrajzi feltárásnál felhasznált idősorok származási helyét és hosszát elemenkénti bontásban összefoglaló szalag diagramon célszerű bemutatni. 1.2. A hidrológiai változások elemzése A területi, illetve térbeli változásokat sokéves és mértékadó időszakokban, az időbeli változásokat jellemző pontokon kell vizsgálni. Az időbeli változások elemzésénél a jelenlegi, illetve a legutóbbi időkre jellemző, a jövőre extrapolálható tendenciákat kell megfigyelni. A jelenlegi állapotot a mértékadó sokévi időszak paramétereivel kell összevetni. A stochasztikus folyamatok matematikai statisztikai elemzését a szakirodalomban ismert módszerekkel az egyöntetű, befolyásolatlan adatsorokon lehet elvégezni. Amennyiben a befolyásolt idősorokban a mesterséges és természetes hatások szétvá171
