Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

IV. rész. A vízrajzi feltárás

A VÍZRAJZI FELTÁRÁS

sadékos kőzetek esetén a tektonikai viszonyok) elemzését kell elvégezni. A vízföldtani jellemzést célszerű a mélység szerint különböző részletességgel végezni: a felső 10 m-es összlet kifejlődésének jellemzése a talajvízháztartás szempontjából fontos, a 100 m-ig a vertikális szennyeződési lehetőségekkel szembeni érzékenység, 500 m mélységig az ivóvízbeszerzési lehetőségek vizsgálata, 500 m alatt a hévíztermelési lehetőségek jellemzése a fő szempont.

27. ábra. A felszíni vizek vízrajzi észlelőhálózata a Lónyay főcsatorna vízgyűjtőjén (szerk.: FETIVÍZIG-VIZITERV, 1998)

Az előbbiekhez kapcsolódóan fontos feladat a vízelőfordulások térképi ábrázolása. Meg kell adni a felszíni vízelőfordulásokat (folyók, tavak) és felszíni vízilétesítményeket (duzzasztók, tározók, csatornák), a felszín alatti vízelőfordulások (parti- szűrésű-, talaj-, réteg-, karsztvizek, elkülönítve a hévíztárolókat) térbeli elhelyezkedé170