Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
III. rész. A vízjelzés
A VÍZRAJZI ELŐREJELZÉS lehetséges időelőny 23. ábra. Az előrejelzés lehetséges és tényleges időelőnye (VITUKI Rt. Országos vízjelző szolgálat) Abban az esetben, ha rendelkezünk megfelelő tartalmú, megbízható meteorológiai előrejelzésekkel, akkor a meteorológiai előrejelzések időelőnyével a vízrajzi előrejelzés időelőnye meghosszabbítható. Természetesen az időelőny ilyen típusú megnövelése az időelőny növekményének tartamára az előrejelzés pontosságának romlásával jár együtt. Ennek oka, hogy a növekmény tartalma alatt a meteorológiai előrejelzések pontatlansága is jelentkezik a vízrajzi előrejelzések pontatlanságának növekedésében. Ugyanakkor a legtöbb esetben a számítási, illetve előrejelzési modell szerkezetének ismeretében a hibák növekedésének mértéke becsülhető. A védekezési tevékenység során az időelőny szerepe olyan nagy lehet, hogy - ha pontatlan is - a pillanatnyi ismert adatokon vagy az átlaggal történő közelítésen alapuló előrejelzés fontosabb a későn kiadott pontos előrejelzésnél. Bármennyire fontos is az időelőny növelése a felhasználók szempontjából, ennek határt szab az, hogy az időelőny alatt bekövetkező ismeretlen események hatása az időelőny növekedésével arányosan növekszik, ami ahhoz vezet, hogy az előrejelzés pontossága csökken. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időelőny elérésekor az előrejelzés már nem ad többlet-információt a kiindulási állapothoz képest, tehát elveszti előrejelzésjellegét. Az előrejelzési pontosság és az időelőny szükségszerűen fordított arányban áll egymással. Az előrejelzés pontosságát alapvetően meghatározza az előrejelzett hidrológiai elem változékonysága az előrejelzés időelőnye alatt. Nyilvánvalóan más pontosság várható el egynapos időelőnyű vízállásjelentéstől, ha az a Tisza tiszabecsi szelvényére vonatkozik, mint ha a Balaton középvízszintjének előrejelzéséről van szó. 153 Az előrejelzés lehetséges és tényleges időelőnye
