Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

III. rész. A vízjelzés

A VÍZJELZÉS

Annak megítélésekor, hogy mennyire jó az előrejelzésünk, figyelembe kell venni, hogy mekkora az adott előrejelzés időelőnye és mekkora az előrejelzendő hidrológiai elem változékonysága. Lényegében azt kell meghatározni, hogy az előrejelzés mennyivel ad több információt a jelen állapot (vagy az átlagos állapot) ismeretén túl.

2.2. Az előrejelzések fajtái

A Meteorológiai Világszervezet felmérése szerint az előrejelzések megoszlása a következő:

az előrejelzés célja szerint

1/

árvízvédelem

43%

2/

energiatermelés

19%

3/

hajózás

12%

4/

vízellátás, csatornázás

12%

5/

öntözés

6%

6/

vízminőségvédelem

4%

7/

jég okozta károk elleni védelem

4%

előrejelzett vízrajzi elemek szerint

1/

vízállás

42%

2/

vízhozam

36%

3/

víztömeg

21%

4/

jég, talajvízállás, vízminőség

ritkán

előrejelzés időelőnye szerint:

1/

24 óra időelőnyig

33,5%

2/

1 nap - 1 hét között

27,5%

3/

közép-távú (1 hét)

15%

4/

hosszú-távú (1 hónap)

14%

Magyarországon az előrejelzések legfontosabb felhasználója a vízkárelhárítás s ezen belül is az árvízvédelem. Számottevő felhasználónak számit még a hajózás és a vízgazdálkodás (vízkészlet-gazdálkodás). Jelentős az előrejelzés, sőt általában a vízjelzés iránti lakossági érdeklődés is. A lakosság elsősorban árvízvédelmi, turisztikai és sport célokból érdeklődik a vízjelzés és ezen belül az előrejelzés iránt.

Az előrejelzett elemek között kiugró szerepe van a vízállás előrejelzésének. A jeges árvizek miatt jelentős igény van a különböző jégjelenségek előrejelzésére is. A vízhozam, illetve a lefolyás tömegének előrejelzése iránti igény csak az egyenként szűkös tározási és elsősorban az árvízi célú tározási lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása végett jelentkezik.

Magyarországon a rövid távú előrejelzés a leggyakoribb. Az Országos vízjelző szolgálatnál a Dunára és a Tiszára készül hosszú-távú előrejelzés a tavaszi lefolyás várható tömegére és a maximális vízállás várható értékére vonatkozóan. A hosszú-távú előrejelzés jellemzője, hogy az előrejelzendő hidrológiai folyamat előrejelzéskori állapota már nem vagy csak elenyésző módon határozza meg a jövőbeni állapotot.

154