Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
II. rész. A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása
A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása 6.3. Szabályozás és felügyelet Az adatok megbízhatósága azt jelenti, hogy szabályozott és ellenőrzött módon keletkeztek, és a szabályokban előírt ellenőrzési feltételeknek megfeleltek. A szabályok rendszere kétszintű: az országos szintű szabályrendszer, amely a vízrajzi tevékenységet végző valamennyi szervre egyformán kötelező, valamint a vízrajzi tevékenységet végző egyes szervek saját, belső szabályrendszere, amely az országos szabályrendszernek a szervre és a szerven belüli személyekre való lebontása, továbbá kiegészítése a szerven belüli sajátos munkafolyamat-szervezési előírásokkal. A szabályoknak három csoportja van: az általános, az adatgyűjtő rendszerre és az adatkezelésre vonatkozó, valamint az adatgyűjtés és az adatkezelés kapcsolatára vonatkozó szabályok. a) Általános szabály, hogy minden adatnak három mutatója (paramétere) kell legyen: az adatfajta megnevezése, a vonatkozási hely és a vonatkozási idő. A mérési adatnak ezen felül van mértékegysége és mérőszáma. Bizonyos esetekben meghatározottjelek alkalmazhatók (7. melléklet). b) Az adatgyűjtő rendszerre és az adatkezelésre vonatkozó főbb szabályokat a II.4. és a II. 5. fejezetben tekintettük át. c) Az adatgyűjtés és az adatkezelés, ezen belül az elsődleges adatfeldolgozás és adattárolás kapcsolatára vonatkozó főbb szabályok a következők: Az adatgyűjtés, valamint a gyűjtött adat kezelése egyazon szerv felelősségi körébe tartozik. A vízrajzi szolgálat saját megfigyelési, mérési adatait, valamint az állomások törzsadatait, továbbá a külső szervtől átvett adatokat egyaránt be kell vinni az adattárba. Az adatbevitel személyhez kötött jog és kötelezettség. Az elsődlegesen feldolgozandó adatokat az adattárból kell kivenni, és a feldolgozás eredmény adatait, a II.5.1. fejezet szerinti elveknek megfelelően, az adattárba kell helyezni. Ez is személyhez kötött jog és kötelezettség. Az elsődleges adatfeldolgozás természetéből következik, hogy a feldolgozás eredményei a feldolgozás lezárása és az eredménynek az adattárba helyezése után módosulhatnak. Ennek leginkább az az oka, hogy az újabb időszak adatfeldolgozásának eredményei vagy a körülményekre vonatkozóan újabban feltárult ismeretek visszahathatnak korábbi időszak feldolgozási eredményeire. Ezeket a feldolgozási eredményeket azonban már használhatták, ezeken döntések, intézkedések, tervek, kutatások stb. alapulhattak. Ezért a feldolgozott adatok állományában nyilván kell tartani a feldolgozás időpontját, s az érvénytelenné vált, elavult adatokat is tárolni kell a háttér142
