Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
II. rész. A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása
AZ ADATOK MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ben, a feldolgozási időponttal együtt, áttekinthető és visszakereshető, a változások követésére alkalmas módon. Az elsődleges adatfeldolgozás keretében végzett ellenőrzések során feltárt hibák és hiányosságok miatt szükséges intézkedéseket az adatgyűjtő rendszer keretében haladéktalanul és dokumentáltan meg kell tenni. Ha az adatfeldolgozás során az állomással összefüggő olyan állandó jellegűnek mutatkozó új tényt állapítanak meg, amely az állomási törzsadatok körébe tartozik, vagyis az észlelési adatok használatához, netán az állomás fenntartásának és üzemeltetésének irányításához szükséges, akkor ezt be kell vinni a törzsadat állományba. Ha az adat felhasználója észrevételt tesz az adattárból eredő adatra, akkor azt haladéktalanul és dokumentáltan meg kell vizsgálni, és a szükség szerinti intézkedést az adatgyűjtő rendszer, illetőleg az elsődleges adatfeldolgozás körében meg kell tenni. A felügyelet feladata az országos és a szervenként szabályrendszer alapján, belső ellenőrzés mellett folyó vízrajzi tevékenység tapasztalatainak rendszeres számbavétele és értékelése. Az országos szakmai felügyeletet az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. végzi. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a területi bejárások (őszi szemlék) alkalmával a terepi építmények állapotát ellenőrzi. A felügyeletnek ki kell teijednie a következőkre: a vizsgált időszakban végzett adatgyűjtés és adatkezelés eredményessége, különös tekintettel az adatok teljességére és megbízhatóságára (hiány és hiba statisztika alapján vizsgálva), a mérőeszközök és építmények karbantartásának helyzete, a szabályok teljesíthetősége, a feltételek rendelkezésre állása, az adatfelhasználói igények változása, az adatgyűjtő rendszer továbbfejlesztésének szükségessége, a műszaki fejlődés kínálta új lehetőségek alkalmazása. A hazai vízrajzi tevékenység szabályai lényegében műszaki szabályok, hatás- és felelősségi köri vonatkozásokkal. A tevékenységnek azonban vannak szervezeti, munkafolyamat szervezési, eljárásrendi, pénzügyi és egyéb vonzatai is. Alkalmazásra kínálkozik a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 9000-es szabványsorozata, amelynek tárgya a minőségbiztosítás. Bár ez a szabványsorozat a termékek és a szolgáltatások minőségbiztosításával foglalkozik a vevő szempontjából, ki lehet alakítani ennek alapján a vízrajzi adatok minőségbiztosítási rendszerét is, az adatok felhasználója szempontjából. Ez a rendszer kiterjedhet a jelen fejezet teljes tárgykörére, a jelenlegi gyakorlatra épülhet, az újdonságot az jelenti, hogy pontosan meghatározza a minőségre kiható tevékenységeket, végrehajtásuknak és a végrehajtás teljes körű ellenőrzésének módját és személy szerinti felelőseit, illetve jogosultjait, valamint a munkaközi bizonylatolási rendet, s ez által kikényszeríti az eljárási fegyelmet. Miután a rendszer működését a gyakorlatban eredményesen kipróbálták és begyakorolták, az arra hivatott független szervezet tanúsítványt ad arról, hogy a minőségbiz143
