Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
II. rész. A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása
AZ ADATOK MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA A gyakorlati vízrajzi munka megismerésére az iskolai oktatás során általában nincs mód, a tanulók gyakorlati tapasztalatokhoz döntően személyes kapcsolatok révén jutnak. Felsőfokon a vízépítési, környezetgazdálkodási, környezetföldtani, hidrogeológiai, meteorológiai, geográfösi képzés keretében oktatnak kötelező- vagy választható tárgyként a vízrajzhoz érintőlegesen kapcsolódó tantárgyakat. Ezek az egyetemek és főiskolák, nevük betűrendjében, a következők: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék, Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Vízrendezés — vízhasznosítás Tanszék Baja, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Természet- földrajzi Tanszékcsoport, Alkalmazott- és Környezetföldtani Tanszék, Meteorológiai Tanszék, Budapest, Janus Pannonius Tudományegyetem, Természetföldrajzi Tanszék, Pécs, Miskolci Egyetem, Bányamémöki Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék, Gödöllő, Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, Szarvas. A vízrajzi munka gyakorlati oktatásának fontos elemei a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gödi és az Eötvös József Főiskola magyaregregyi mérőtelepén szervezett mérőgyakorlatok. Posztgraduális szakmérnöki képzés, a vízrajz területére kiteijedően, több évente van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös József Főiskola szervezésében. Posztgraduális, nemzetközi hidrológus tanfolyamot évente szervez a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. az UNESCO támogatásával. A vízrajzi szolgálati munka keretében, 1977-től kezdődően, évente van országos vízrajzi értekezlet, amelyen a szakismeretek bővítését szolgáló előadások is elhangzanak, továbbá évente van mérőgyakorlat, amely a használatos mérési módszerek és eszközök gyakorlására és az újak betanítására alkalmas. A szakkönyvtárak és gyűjtemények közül különösen jelentősek a vízrajzi szakismeretek bővítése szempontjából a következők:- a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Közgyűjtemény,- a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. könyvtára és- a Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtára. 141
