Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
2. fejezet
A nomád magyarok életviszonyait tekintve, igen kedvező szállásokul kínálkozott a Körös-Berettyó völgye. A dús legelők, a halakkal bővelkedő folyók, erek, a vadas rétek, ligetek s erdők teljesen kielégíthették életszükségleteiket. Kétségtelenül lakott vidéke volt az uj honnak a Körös-Berettyó völgye; s a megtelepedő magyar hadak jóformán ugyanazon természeti viszonyokra találtak e helyen, mint elhagyott őshazájokban volt. A kezdetleges polgárosodásnak is találtak itt elég jelenségeire. Kétségbe vonhatlanul tanúsítják a Körös-Berettyó völgyében talált régi emlékek a földművelés-, állattenyésztés-, ipar- és kereskedelemnek már elég kifejlődött voltát, tanúsítják a római előhaladás hatását; s igy a megtelepedett magyarságnak e vidéken is volt elég eszköze, tényezője arra, hogy az állandó megtelepedés feltételeivel megismerkedjék s kedvet nyerjen állandó telepek, szállások, községek alkotásához. Nem lehet a vezérek korában szó sem arról, hogy a Körös- Berettyó völgyében megszállt törzs egyes nemzetségei a fejlődöttebb életviszonyoknak megfelelő állandó telepeket alkottak volna; nem lehet szó arról, hogy itt községi élet képződött volna legalább is oly alakban, milyennek formái, jelenségei már a kereszténység elterjedése után feltűnnek; de nem vonható kétségbe az, hogy a vezérek korában már az állandóság jellegét öltötték magukra egyes területek, szegetek, tisztások, folyók s ezek melletti magaslatok megszállása benépesítése. Már e korban rá nyomta nemzeti bélyegét az elnevezésekben a megtelepedett magyarság a megszállt helyekre vagy elfogadta s sajátszerüleg nyelvéhez idomította azon elnevezéseket, melyeket az itt talált ős néptöredékektől hallott. így találta s alkotta saját nyelvjárása szerint a Köröst, melynek idegen nyelvből való leszármaztatása s értelmezése hiú kísérlet. S különösen ha leszállva a Körös-völgy mélyére Békés vármegyébe, a régi helyneveket gondosan vizsgáljuk, arról kell meggyőződnünk, hogy itt minden elnevezés tiszta magyar hangzású s az idegen elnevezésnek s idegen nyelvi befolyásnak nyoma is alig van; s ha, ama is használatban levő elnevezések némelyikében az idegen származás felismerhető, az kétségtelenül a későbbi időkben keletkezett névalkotás. A Körös-Berettyó völgyében megtelepedett magyar hadaknak a folyók, ezek mentén emelt vagy képződött dombok, hal151
