Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
Forgótoké hiánya. módot adott — mint az alább közlendő termés-kimutatásokból látni fogjuk — több és jobb takarmány előállitására, sőt hivatva van a takarmánytermelésnek még hatalmasabb lendületet adni. A berettyó- és körösvölgyi állattenyésztés régi nagyságáról alkotott balhiedelem onnan eredhetett, hogy mikor e vidéken még alig volt valamire való földmivelés, már kiterjedt állattenyésztés létezett, a nagy terjedelmű birtokok majdnem csupa legelők voltak. A szántóföldek szaporodása és a földmivelés fellendülése gyorsabb volt, mint az állattenyésztésé, de azért ez is gyarapodott és gyarapszik még folyton úgy számban, mint minőségben. Csak az a kár, hogy e haladásban a kisbirtokos osztálynak, mely régebben előljárt a belterjes kultúra terén, újabban nagyon csekély szerepe van. Mig az uradalmak nemesebb tenyészállatokkal, jobb ekékkel és egyéb gazdasági eszközökkel, vető és cséplőgéppel látják el magukat, sőt a gyomai uradalom az 1886. évben gőzekét is beszerzett, addig a kis birtokon minden csak a régiben marad, még a megváltozott viszonyok követeléseinek se tesznek eleget. Az a marha, ló és juh-fajta, mely a maga edzettsége, igénytelensége és csekély szolgálati képességével alkalmas volt a rengeteg és olcsó legelők kihasználására, nem alkalmas a megdrágult földek takarmánytermésének értékesítésére. E vidéken ma is magyar fajta marhát tart a kisbirtokos, de nem gulyában, mint annak előtte a neki való legelőgazdaság idején, hanem istállózás mellett fejésre. A múlt év november havában teljesített gazdasági összeírások majdnem az egész völgyről azt jelentik, hogy a kis birtokokon tartott tehenek évi tejhozama 500—800 liter; a nagy birtokokon is csak kevéssel jobb az eredmény. Ilyen állatanyaggal a tagositott birtokon, a viz- szabályozás költségével megdrágult szántóföldön és réten termett takarmányt nem lehet haszonnal értékesíteni. Mint a II. számú melléklet mutatja, a tenyésztésre használt bikák száma is kevés, mindössze csak 1200 és csak fele a kis birtokosságé. Minthogy a Körösök és Berettyó-völgye — mondhatni — még nincs két évszázada, hogy a czivilizált világhoz tartozik és mig a vízrendezés végre nem volt hajtva, a lakosság tömegére kiható általános vagyongyűjtésről itt szó sem lehetett: ne csodálkozzunk, hogy e vidéken nincsenek oly megtakarított tőkék, melyek csak a gyümölcsöző befektetést keresik, hanem a gazdaságok felszerelése lassan 552
