Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
Üzleti tőkék aránya az álló tőkéhez. Gyulavári-varsándi uradalom. 11,000 kát. hold. az 1873. évben az 1895. évben Telektőke értéke mintegy 500,000 frt 1.500,000 frt. Épülettőke » » 67,000 frt 452,000 frt, vagyis a telektőkének 13%-a 30%-a. Élő leltár értéke mintegy 61,000 frt 189,000 frt, vagyis a telektőkének 12%-a 12%-a. Holt leltár értéke mintegy 13,000 frt 72,000 frt, vagyis a telektőkének 2’6%-a 5%-a. Gyomai uradalom. 14,000 kát. hold. az 1555. évben Telektőke értéke mintegy 1.000,000 frt Épülettőke » » 100,000 frt vagyis a telektőkének 10%-a Élő leltár értéke mintegy 120,000 frt vagyis a telektőkének 12°/°-a Holt leltár értéke mintegy vagyis a telektőkének az 1876. évben 2.000,000 frt 350.000 frt 17'5%-a 180.000 frt 9%-a 90,000 frt 4’5%-a az 1895. évben 2.500,000 frt. 560.000 frt, 22-5%-a. 452.000 frt, 10%-a 170.000 frt, 6'8%-a. A dobozi uradalomról és irázi pusztáról tüzetesebb számadatok ismerete nélkül azzal az adattal rendelkezünk, hogy a jelenleg belefektetett épülettőke a telektőkének 25%-a, az élő leltár értéke a » » 10%-a, a holt » » a » » 5%-a. . Aligha tévedünk, ha ezt az arányt az egész Körös-Berettyó völgyére átlagnak tekintjük.* Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország gazdaságai a telektőkéhez képest nagy átlagban a következő értékű felszereléssel vannak ellátva, úgymint: az épületekben fekvő tőke a telektőkének mintegy 40%-a, az élő leltár (állatok) 20%-a, a holt leltár (eszközök és gépek) 10%-a, úgy arra a következtetésre jutunk, hogy a Körös-Berettyó völgyében a föld értékéhez képest még ma is csak félannyi üzleti tőkével gazdálkodnak, mint más vidéken hazánk előbbre haladott gazdaságaiban. A földbirtok jövedelmének intenzív irányban való fokozására itt tehát még nagy tér van. * A fenti számadatokat az uradalmi tiszt urak többször említett dolgozataiból merítve, hozzávetőleges számítással állapítottuk meg. 550
