Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
Ezek az adatok azt mutatják, hogy ezen a 11 ezer holdas birtokon 35 évvel ezelőtt csak 2000 holdat lehetett szántani, az is mind ártérben lévén, termésének betakarítására vajmi csekély biztossággal lehetett számítani. A vízrendezés folytán azonban 4400 holdra szaporodott az eke alá vett földterület és ebből 3600 hold a vizektől teljesen meg van védve; az áradásnak (belviznek) kitett terület pedig már csak 800 holdra szállt le. A második kimutatás pedig még szembetűnőbben mutatja a pusztító árviz folytonos visszaszorítását; 40 év előtt még 1700 hold híján az egész nagy birtokot viz bontotta, 540 holdat állandó viz, 9400 holdat pedig időleges árviz. Ezúttal csak ez utóbbiról szólván, az időleges áradásnak kitett terület már egy tized része sem annak, amennyit 40 év előtt elvont a viz árja a gazdaságtól. Hasonló eredményt látunk a gyomai uradalom mivelhető földjeinek szaporodására és árviz elleni biztosítására nézve. E nagy uradalom területén ugyanis az egyes mivelési ágak és az árviz kiterjedése időszakonkint a következő volt :* Év Szántóföld Rét Legelő Nádas Terméketlen Összes terület Állandó Ideiglenes vízzel borított terület 1600 négyszögöles hold 1830 — 2700 21700 6000 13000 1855 1200 4500 10800 1500 3700 21700 5200 4500 1863 4200 5400 9700 800 1600 21700 2250 3000 1870 8000 4650 7700 1350 21700 1500 800 1876 8000 4650 7700 1350 21700 2200 3700 1879 8000 4650 7700 1350 21700 1200 1500 1895 8550 4350 7450 1350 21700 750 1150 Ebből is azt látjuk, hogy a 30-as években a birtoknak csak Vio része volt az áradástól mentve, ma pedig már Vio része sincs * Király Ferencz urad. pénztáros úrnak e Monográfiához készített dolgozatából. 540
