Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
az áradástól veszélyeztetve, a végleges vízrendezés megkezdésekor csak 1200 holdat lehetett a nagy uradalom egész területéből szántani, vetni, ma pedig már tízszer annyit és abból is alig van valami az áradás veszélyének kitéve. Ép ily kedvező volt a vízrendezés hatása — hogy még egy példát említsünk — a nagyváradi 1. sz. káptalannak a Körös-Berettyó völgyében fekvő birtokaira. így a házi kezelés alatt álló csökmői birtokon a szántható terület húsz év alatt (1864. évtől 1885. évig) harmadfélszerte több lett, ellenben a lapályban fekvő, savanyú-füves kaszáló, zsombokos talaj, rétfenék és nádas majdnem mind eltűnt, mint a következő táblázat mutatja :* Mivelési ágak 1864. évben 1885. évben kát. hold □ öl kát. hold □ öl Belső telkek 16 613 20 870 Szántóföld . . 2011 1167 5305 1590 Szikkaszáló és legelő . . 1099 934 2749 1342 Lapos kaszáló . 925 560 —— Zsombokos és 175 1311 rétfenék . . 1785 1476 Nádas rétek. . 2734 863 89 1026 Szőlő .... — — 1 682 Erdő .... — — 26 231 Összesen 8574 813 8563 858 A bérletileg kezelt irázi pusztára nézve pedig a birtok kezelője a következőleg emlékszik meg a vízrendezésnek a miveleti földeket szaporitó hatásáról.** »Midőn a Körös szabályozása e vidéken foganatba vétetett, e birtoktestnek nagyobb része még műveletlen, nádat, kákát, sást és egyéb hasznavehetetlen vizi növényeket termő hely volt; csak a magasabban fekvő kisebb részeket lehetett szántani, * Sztarill Sándor uradalmi számvevő úr szívességéből birt adatok szerint. ** Goldstein József intéző úrnak e Monográfia czéljaira készített dolgozatából. 541
