Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
Ezen uj medernek mily irányban való vezetésére nézve többféle nézet uralkodott, de ezen vélemények főként két irányban nyilvánultak, t. i. az újonnan alkotandó medernek az 50,000 holdat meghaladó mocsár kikerülésével, tehát szárazföldön és a mocsáron keresztül való vezetésére nézve. A mocsáron kivül való vezetésnek legnevezetesebb képviselője volt Beszédes József, kinek terve szerint a Sebes-Körös vize Harsány községtől lefele a feliszapolt, de újból kiásandó »Holt-Körösön« Ugra és Okány községek felé és onnan egy uj csatorna segélyével az okányi és bél-megyeri határok szélén, régebb időktől fogva fennálló Határ-éren és ennek valamint az 1843 - 1844. években Bihar vármegye által ásatni megkezdett hosszú foki csatorna felhasználásával és kibővítésével a Kettős-Körösbe lett volna vezetendő. Ezen vezetés összes hossza Harsánytól a Kettős-Körösig 27,500 öl (52,153 m.), összes esése 34'—6" (10 897 m.) s igy átlagos esése 100 ölre 1"—6"' (100 méterre = 0 021 méter) vagyis 0‘00021 viszonyos esése lett volna. A mocsáron keresztül való vezetésre, már 1812. évben, a »B. Way«-féle terv készült, mely 1848. évben Bodoki Károly által tanulmányoztatván, a cs. kir. kereskedelmi minisztérium által kivitelre elfogadtatott. Ezen terv alapján, melyet Bodol'i Károly az időközben megváltozott viszonyoknak megfelelőleg részletesen átdolgozott, rendeztetek a Sebes-Körös, terveztetvén egy csatorna, mely Harsánynál az eredeti mederből kiindulva, a mocsárban képződött Tekerő-ér irányában, a Sebes-Körös alsó szakaszán tervezett 11. számú átvágáshoz való csatlakozással hivatva van a Sebes-Körös vizét a sárréten át, zárt mederben, vezetni. Ezen vezetés összes hossza 21,500 öl (40,774 m.) összes esése 34'—2" (10 800 m.) s igy viszonyos esése 0'00026, tehát nagyobb, mint az előbbeni tervezet szerint, mely mellett mintegy 11 kilométerrel hosszabb uj medret kelletett volna létesíteni, mi a megejtett számítások szerint három annyi földmunkát igényelt volna, mint a sárréten keresztül való csatornázás. Ennélfogva kitűnt, hogy még azon esetben is, ha a réten keresztül ásandó csatorna három annyi nehézségekkel bírna és igy három annyi költséget igényelne, mint a Beszédes-féle csatorna, mind a mellett, a műszaki előnyök figyelembe vételével, a sárréten való csatornázást kelletett elfogadni, annál is inkább, mert a Sebes-Körös vizének a Beszédes-féle terv — 433 — 28
