Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
Körösnél levő betorkolása meghagyásával, a védtöltés Békéstől ezen csatorna torkolatáig és annak balpartján, majd a Gyepes-ér balpartján, Sarkad községig, továbbá a hosszú foki csatorna alsó torkolatától, ezen csatorna és a határéri csatorna jobbpartján emelt töltéssel való kapcsolással a Sebes-Körös torkolatáig és ezen utóbbi folyó töltésével összefüggőleg terveztetett. A hosszufoki, gyepes- és határ-éri csatornák és töltésrendszere a Fekete- és Sebes-Körös felső vidékén kiömlő árvizek ellen már korábban létesítve,* a szóban levő tervezetbe is felvétetett. A Sebes-Körös betorkolásától Gyomáig terveztetett a védtöltés, az ivánfenéki érdekeltség által már korábban létesített töltések fel- használásával és Gyométól lefele szakadatlan vonalban az átvágások kanyarjai körül vezetve a gyomai, endrődi, mező-turi határokon a Berettyó (régi) torkolatáig és annak nyílt betorkolásától kezdve a mező-turi, bánrévi, mesterszállási és öcsödi határokon, Öcsöd községgel szemben levő magas partig. Megjegyzendő azonban, miszerint a tervezet arra is kiterjeszkedett, hogy a Berettyó folyónak a bakonyszeg-szeghalmi csatornával való szabályozása után, a Hármas- Körösnél (Turtőnél) levő Berettyó-torkolat véglegesen eltöltendő. Öcsödön alól a 9. számú átvágás felső torkolatáig a jobbparti terület az 1855. évi nagy vizet felülmúlván, védtöltés nem terveztetett, ellenben a 9. számú átvágástól Szelevényig kevés kivétellel, azon alól pedig a Tiszáig védtöltések kiépítéséről intézkedett a tervezet. A Kettős- és Hármas-Körös mindkét partján tervezett ezen védtöltések (az átvágások kanyarjai mentén), 300,380 '/2 köböl (2.048,895'4 m3) földmozgósitással lettek előirányozva. Ezen védtöltések összes hossza volt a jobbparton 51,950 öl (98,497 méter), a balparton 37,800 öl (71,669 méter) vagyis együtt 89,750 öl (170.166 méter). II. A Fehér-Körös. Ezen folyó medre az Arad vármegyei területen, az ottani viz- szabályozó érdekeltség régen folytatott működése folytán már csaknem tökéletesen szabályozottnak tekintetvén, az 1855. évben készült Feliéi «Körös rendezése. Átvágások és védtöltések. * Bővebb leírás Monográfia II. rész. V. fejezet. 417 27
