Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

6. fejezet

tervezet csak azon még hátralevő teendőkre szorítkozott, melyek a Fehér-Körös felső szakaszán a szabályozás tökéletes befejezéséhez szükségesnek mutatkoznak. Ezen folyó alsó részén, vagyis Békés vármegye területén azonban még nagyobb szabású munkálatok voltak teljesitendők.

Ennek folytán a tervezet a munkálatokat két részre osztotta és pedig:

L A felső, vagyis Arad vármegye részén még végrehajtandó munkálatokra, melyek közé tartozott a gyula-varsándi határban két átvágás és rendszeres védtöltések kiépítése. A védtöltések, noha a korábbi időkben Boros-Sebestől kezdve a jobbparton Gyula-Varsándig, a balparton pedig a nagy-pili határig létesítve, legnagyobb részt csak a pillanatnyi és helybeli szükségnek voltak kiépítve, tekintet nélkül a folyó viszonyai által követelt feltételekre. Nevezetesen: ezen töltések sok helyen a két parton egymáshoz oly közel voltak elhelyezve, hogy az árvíz szabad lefolyásának elegendő tért nem engedve, annak veszélyes duzzadását idézték elő, de építési módjuk is, valamint alakja sem volt megfelelő. Ezen okoknál fogva tehát kiterjeszkedett a tervezet az aradmegyei töltések újbóli kiépítésére is, megállapítván, miszerint a két parton elhelyezendő védtöltések egymástóli távola 50 öl (94'8 méter), a töltések koronaszélessége 7 láb (2'2 méter), nagy viz feletti magassága 21/2 láb (0 78 méter), oldalainak lejtői pedig viz felől 1:3, száraz oldal felől FlG-hez legyen. A hidak nyílásai pedig összesen 30 öl (57-0 méter) szabad átfolyási szelvénynyel lettek megállapítva.

2. Az alsó, vagyis Békés vármegye területén elvonuló folyószakasz szabályozására, tekintettel azon körülményre, hogy a folvó felső részének szabályozása az alsó vidéket igen veszedelmes helyzetbe hozta és a régebben létesített átvágások, valamint emelt töltések elégtelennek bizonyultak, részben uj átvágások és töltésrendszerek terveztettek és pedig: a régebben kiásott E, 2., 3. és 10. számú átvágások meghagyásával, de a 4., 5. és 6. számú átvágások mellőzésével a 4a sz., továbbá a 8a számú uj átvágás, a 9. sz. régi átvágás bővítése, a 10a sz. uj átvágás, a 11. számú régi átvágás mélyítése, a 12. számú régi feliszapolt átvágás újbóli kiásása, a 13. és 14. sz. uj átvágások létesítése és a Fehér-Körös medrének Gyula városán keresztül a Menyhárd-hidtól a német temetőig terjedő szakaszának 24 öl (45'5 méter) felső szélességig való bővítése. Mindezen munkálatok 36,169 köbölben (246,709. m3) lettek előirányozva.

418