Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
5. fejezet
nagy részétől, állandó volt azon pusztítás, melyet a mocsarak közvetve okoztak. A szúnyogoktól, bögölyöktől nem volt nyugta az állatoknak. Érdekes s elszomorító képét tárja elénk a helyzetnek ugyancsak a tudós Markov its Mátyás, midőn leírja,* hogy: »a legyek és bögölyök nyáron át oly roppant rajokban és seregekben tanyáznak itt, hogy az egyedül járó szarvasmarhát megölik s azért e vérszomjas seregek miatt nem is biztos itt junius, július és augusztus hónapokban nappal kocsin vagy lóháton egyik helyről a másikra utazni, kivált tiszta csendes időben, mert a lovak és egyéb barmok a csípések kiállhatatlansága miatt vagy elragadnak, vagy a tőidre fekszenek s bármelyik az utazó életét veszélyezteti. Azért jobb ilyen időben egész éjszaka, vagy. kora reggel, vagy későn este utazni. Ha erős szél, vagy eső leveri a bögölyöket, akkor ezen körülményt az utazásra fel lehet használni. A méhek gyanánt rajokat képező szúnyogok pedig mindjárt napnvugtakor roppant zúgást csapnak és nyári időben annyira ártalmasok mind az embernek, mind az állatoknak, hogy ha szobádat mindenik földmivestől használt szúnyoghálóval be nem feded, azon éjszaka semmi esetre sem alhatsz el. Nincs olyan hely, nincs olyan kamra, nincs olyan szeglet, a hol nyári időben szúnyog ne volna s azért némelyek, mikor esteiedig az ablakok és ajtók mellett szalmatüzet gyújtanak, mások a házon kívül tőzeget égetnek s annak szagával akarják a kegyetlen szunyogsereget távol tartani; de még igy sem érik el teljesen kívánságukat. Ha nincs takaródon szúnyogháló, előbb elepedsz, vagy izzadságban úszol, mint sem álmot látsz«. A vizeknek, habár nem tervszerű, de mindazáltal némi rendezése érdekében 1820. évtől 1850. évig teljesített munkálatok bizonyára a népesedési és közegészségügyi viszonyok javítására is voltak befolyással. Erre nézve ugyan az adatok hiányoznak, de következtetni lehet a mai helyzetből, midőn a tervszerüleg foganatosított szabályozások és ármentesitések folytán kiszárított mocsarak káros kipárolgásai s egyúttal a régi idők járványai részben teljesen megszűntek, részben pedig általános és felette pusztító jellegüket vesztették. Annak hozzávetőleges kitüntetésére, hogy az ármentesités és szabályozás jelenlegi stádiumában, midőn ezen nagyszabású munkálatok befejezésükhöz közelednek, mennyire változtak a népesedési * Békésmegyei oklevéltár idézett helyen. 301
