Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
5. fejezet
és közegészségügyi viszonyok, összehasonlitás tárgyává tétetett az egyes folyók völgyeiben fekvő' azon községek lakosságának szabályozás előtti és ez idő szerinti száma és halálozási százaléka, melyek a vizek rendezése előtt mocsarakkal vagy állandó kiöntésekkel voltak környezve s melyekre nézve elfogadható adatok álltak rendelkezésre. A szabályozás előtti korszakból, az 1840—1850. évi, illetve 1850—1860. és 1860—1869. évi időszakokat véve a szerint, amint az adatok beszerezhetők voltak* és ezen időszakban 36 községre nézve megállapítva a lakosság számát és a halálozási százalékot, valamint ugyanezen eljárást követve, az 1884—4894. évi deczen- niumra kitűnik, hogy a lakosság száma ezen 36 községben a szabályozás és ármentesitési munkálatok teljesítése óta tetemesen növekedett és pedig átlagban véve 51%-kal, a halálozási esetek száma ellenben átlag 1%-kal csökkent a szabályozás előtti helyzethez képest. (Lásd I. alatti összehasonlító kimutatást.) Ezen községek közül a legnagyobb emelkedést mutatnak népesség tekintetében a Sebes-Körös sárrétjében fekvő, hajdan mocsárral körülvett Komádi és Csökmő községek, melyeknél a lakosság száma 1869. óta az 1884—1894. évi deczenniumban, midőn a hajdani mocsár tényleg kiszárittatott és termő földekké vált 164, illetve 281%-kal emelkedett, az évi halálozási százalék pedig L8 illetve L3-mal csökkent. Hasonló emelkedés mutatkozik a Kettős-Körös völgyében Mező- Berényben és az átlagon jóval magasabb növekedése a népességnek konstatálható Öcsödön, Körös-Ladányban, Szarvason, Dobozon, továbbá Baj, Sarkad és Vésztő községekben, melyeknél a halálozási esetek száma, a múlthoz képest kevesbbedett. A Körös-Berettyó völgyében, vagyis ezen folyók árterületében ez idő szerint 149 község létezik, a legutolsó népszámlálás adatai alapján: 549,342 lakossal, kik közül 389,138 magyar, 88,697 oláh, 57,178 tót, 12,468 német, 61 szerb és 1800 egyéb anyanyelvű. (Lásd 11. kimutatást.) Remélhető azonban, hogy az ármentesités teljes befejeztével, midőn az árterületeket sok helyt időszakonként még mindig boritó belvizek rendezésével és levezetésével, különösen pedig a vizek okszerű hasznosításával a mezőgazdaság és ipar intenzivebb fejlődése lehetővé fog válni, a Körös-Berettyó völgy jelenlegi lakosságának száma még tetemesen növekedni fog. * Az adatok a lelkészek által vezetett anyakönyvekből szereztettek be. 302
