Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
befogási munkálatai azonban, daczára a kirendelt utászcsapatok közreműködésének, eredménytelennek bizonyultak. Ugyanezen árviznél felette veszélyes helyzetben volt a többek közt Gyoma és Endrőd község is, a Hármas-Körös balparti védtöltésén Gyoma felett bekövetkezett töltésszakadás folytán, s mindkét község megmentése a lakosok fáradhatlan s heteken át folytatott küzdelmének s az oda vezényelt katonai csapatok önfeláldozó működésének köszönhető. A Fehér-, Kettős- és Hármas-Körösön bekövetkezett fentebbi katasztrófákon kívül, kitörte a Fekete-Körös az aradmegyei ánnen- tesitő társulat védtöltését a vadászi és talpasi határban négy helyen összesen 184 méter hosszban, a fekete-körösi ármentesitő társulat töltését a somontai erdőnél a vadászi zugban és Sutnál hat helyen összesen 169 méter hosszban; a Sebes-Körös jobbparti védtöltését tizenegy helyen összesen 268 méter hosszban és átömlött a Szeghalom és K.-Fadány községek közötti u. n. kernyei magaslaton, nemkülönben kitört a Berettyó folyó is számos helyen mindkét parton. Az 1888-ik évi árvíz, mely kora tavaszkor és pedig márczius^ első leiében következett be, a Tőz folyónál, a Sebes-Körös és Berettyó folyóknál, nemkülönben a Kettős-Körösnél idézett elő pusztításokat. Ezen árvíz a Körösök vízgyűjtő területén hirtelen bekövetkezett nagymérvű esőzések és azzal kapcsolatos olvadások folytán, a lelső vidék összes jégtömegét a folyók alsó részeibe sodorta, hol ezen jégtömegek az ottani jéggel egyesülve, több helyen megtorlódva, töltésszakadásokat idéztek elő. Ugyanis az aradmegyei ármentesitő társulat területén a Tőz folyó balpartján Miske községtől felfelé egy kilométer hosszban felülemelkedett az ár a védtöltés koronájánál, a sebes-körösi ármentesitő társulatnál pedig a Sebes-Körös jobbpartján két helyen, 80 és 35 méter hosszban, nemkülönben a berettyó-körösi vizszabályozó és ármentesitő társulat berettyói osztályánál a félegyházi, péterszegi, újfalui, füzesgyarmati, esztári és csökmői határokban mindkétparti védtöltésén összesen 140 méter hosszban kiszakadásokat okozott. Azonban legnagyobb mérvben sújtva volt ezen árvíz által a Kettős-Körös folyó menti balparti vidék az által, hogy ezen folyó balparti védtöltése Gyula és Békés városok között, a gerla-posteleki pusztánál két helyen, 102 és 25 méter hosszban kitört, mi által nemcsak az alsó-fehér-körösi és ,z ISSÉT, évi árvíz. 249
