Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
lennek bizonyult, a végpusztulástól megmenekült. Ugyanakkor a kétségbeeséssel határos védelem folyt Gyula város belsőségének kelet felé eső részén, hol az áradat a Fehér-Körös balparti védtöltése a város és a gyula-sarkadi vasúti pályatest által határolt területre fel- tartózhatatlan erővel Arad vármegye magasabban fekvő síkságáról tolult s hol az árvíz lokalizálandó volt különösen a vasúti pályatest fentartása érdekében, mely Gyula városára nézve, mint egyedüli közlekedési vonal, a legvégső pillanatban a lakosság esetleges menekülésére szolgált volna, lévén minden közút, sőt a vasúti pályatestnek Gyula és Csaba közötti vonala is elárasztva. Három napi éjjeli küzdelem után sikerült a városnak ezen részén a pillanatnyi szükségnek megfelelő körgátat létesíteni, mely egyéb anyag hiányában részben a közel fekvő épületek vályoganyagából a védelemre vezényelt cs. és kir. utászszázad hathatós támogatásával létesült. Hasonló helyzet létezett az Elővizcsatorna alsó torkolatánál fekvő Békés községben, hol a város belsőségében a csatorna mindkét partján gátakat kellett emelni, a község délkeleti részén az úgynevezett cseresnyés hídnál az Elővizcsatorna medrének eltorlaszolása foganatosíttatott és körgátak építtettek s hol a Körös-Tárcsa községnél kitört Kettős- Körös árvize ellen a nyugati oldalon is védelmi munkálatok létesítettek. Körös-Taresa egy része azonban, daczára a legnagyobb erőfeszítéssel folytatott védelemnek, elárasztatott. Nagy-Pil község hasonló veszélyes helyzetbe jutott különösen az által, hogy az Előviz-csatorna menti városok teljes elöntésének lehető megakadályozása érdekében ezen csatorna felső torkolatánál, tehát közel nevezett község belsőségéhez a kitört áradatnak csak némileg és ideiglenes feltartóztatása szempontjából, bizonyos lokalizáló munkálatokat kellett foganatosítani, melyekhez az Elővizcsatorna felső torkolatán létezett faalkotásu zsilipnek lezárása is tartozott. A lakosságnak ezen munkálatok s annak foganatosításával megbízott Szarvcissy Arzén állami mérnök ellen, az önvédelem ösztönével menthető fenyegető magatartása miatt katonai karhatalom vált szükségessé, melynek segélyével lehetséges volt nemcsak ezen zsilipet az erőszakos elpusztítás ellen megmenteni, hanem a községet is rögtönzött körgáttal megvédeni. A Kettős-Körösnél a tárcsái hid felett 200 méter hosszban a balparton, valamint ugyanezen folyó jobbpartján a hosszufoki zsilipnél 80 méter hosszban keletkezett egy-egy töltésszakadás, melyeknek — 248 —
