Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
végre a Berettyó védtöltései is kiszakadtak a jobbparton 4 és a balparton 1 helyen, a községek a belsőségei azonban veszélyeztetve nem voltak. Az 1881. évi árvíz tömegére és magasságára nézve felülmúlván AzlS81éviárv az eddigieket, az összes folyóknál töltésszakadásokat idézett elő, melyek közül különösen megemlítendő a Fehér-Körös folyónál az aradmegyei ármentesitő társulat balparti védtöltésében és a Kettős- és Hármas-Körös folyók ugyancsak balparti védtöltéseiben bekövetkezett szakadások, miután ennek folytán több község belsősége, nevezetesen Székudvar, Nagy-Pil, Gyulavarsánd községek, továbbá Gyula városa, Csaba, Békés, Körös-Tarcsa, Mező-Berény, Gyoma és Endrőd községek a legnagyobb mérvben veszélyeztetvén, csakis a lakosság nagy küzdelme árán voltak az elöntéstől megmenthetők. Ugyanis a Fehér-Körös Arad vármegyében a jobbparton a har- kályi szakaszban 3 helyen, a székudvari erdő alatt egy helyen, együtt 70 méter hosszban, a balparton pedig ugyancsak ezen erdő mellett elvonuló részén két helyen, összesen 90 méter hosszban, védtöltését egy régi meder elzárásánál átszakitva, árvizét a székudvari és nagypili gazdasági művelés alatt álló rétre ömlesztetté, honnan az áradat a József-Xádor-malomcsatornába és a békésmegyei Előviz-csatornába folyva, ezen csatorna mentén fekvő Gyula, Csaba és Békés városokat elöntéssel fenyegette annál is inkább, mert az Elővizcsatorna alsó torkolata a Kettős-Körös magas vizállása miatt zsilippel zárva volt s az áradat, lefolyás hiányában az Elővizcsatorna medrében el nem férvén, a városok belsőségében rögtönzött gátakkal feltartóztatható nem volt. Csak az által menekülhetett különösen Gyula és Békés a biztos elöntéstől, hogy az árvíznek, kormányi intézkedés folytán, az Elővizcsatorna különben is gyenge gátjainak megnyitásával a mentett árterületre kifolyás engedtetett. E czélból megnyittatott az Elővizcsatorna balparti töltése Gyula városa alatt az úgynevezett Bárdos-érnél és Békés községe felett a csatorna jobbparti töltése, mi által a gyulai és csabai határoknak egyrésze, illetve Gerla, néhai gróf Wencklieini Károly birtoka elöntetett. Bármennyire erőszakosnak is nevezhető az ily eljárás, mentségét találja azon körülményben, hogy az által három város belsősége, a legválságosabb pillanatban, midőn a hullámok támadásával szemben a lakosságnak a legvégső erőmegfeszitéssel folytatott küzdelme elégte2-17
