Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
Körösön bekövetkezett áradás, az 1816. évivel egyenlő, a Fehér-és Fekete-Körösnél pedig mintegy 70—80 czentiméterrel volt alacsonyabb, mindazonáltal a Körös-Berettyó folyók kiterjedt sikságain a viz eddig nem ismert magasságra emelkedett. így a Tisza, kapcsolatban a Hortobágy árvizével, a Berettyó vizét P.-Kovácsin túl, csaknem Berettyó-Ujfaluig, a Sebes-Köröst Okányig, illetőleg Komádiig, a Fekete-Köröst Sarkadig és a Fehér-Köröst Gyula-Varsándig duzzasztotta.* Nyomban következvén a helyi hirtelen áradások, az aránytalanul nagy viz tömegnek egyes helyeken nemcsak megállását, hanem visszafolyását lehetett észlelni. Ezen árvizet Huszár Mátyás kir. kamarai mérnök tanulmányozván, a helyszínén szerzett tapasztalatairól szerkesztett előterjesztésének azon részéből, mely az árvíznek egyes községeknél való kiterjedésére vonatkozik, a következő vehető ki: I. N.-JRábé. Bakonyszegtől N.-Rábé és Torda faluk felé a tordai ér mentén a dél felé eső egész vidék el volt árasztva ez évben, e helyen két áradás volt; az első nagyobb áradás, mely május 5-én észleltetett. növekedése tetőpontjára 24 óra alatt egy lábat emelkedett, a második áradás május 7 — 8-ika körül, melynek legnagyobb magassága akkor észleltetett, midőn már az első jelentékenyen apadni kezdett, a Hortobágy vizeinek növekedése által Ion duzzasztva és pedig annyira, hogy ezen második áradás magassága az első áradásnál 6 hüvelykkel magasabbá vált. Ezen áradás vizszin magassága e helyen nagyobbra becsültetett, mint az 1816. évi, s annak magasságáról közelítőleg 10 lábra nőtt nádszálak magasságát 4 lábbal meghaladó viz nyújt tájékozást. II. Bajom. A Rábából Bajomba és Bajomból Bárándra vezető utak mentén mindaz, a mi délnek és nyugatnak feküdt, árvízzel volt elöntve, mely e helyen első Ízben márczius 28-án volt legnagyobb és 24 óra alatt 21/a lábat nőtt magasságban; ezen viz egy részt a közel vidék hirtelen elolvadt havától, másrészt és nagyobbára a Kálló árhullámjától, legkevésbbé pedig a Berettyótól eredt. Ezen áradást követte a második, május 3-án, mely a Hortobágy áradó vizeitől származott, midőn is a Berettyó vize annyira vissza lett szorítva, hogy ellenkező árral felfelé vissza folyt egész Bakonyszeg * L. Huszár Mátyás: Topographico hydrografica descriptio inondationum Hortobágy in connexione cum inundationibus Tibisci, Szcgedino usque Tokainum, in partibus Regni Trans-Tibiscanis, item cum Berettyó et Crysu nigri anno 1830. Mensibus, Aprilis, Majo et Junio durantibus dd. 22. Juni 1830. M.-Varadini.
