Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
határáig és csak május 17-én kezdett Bucsa pusztában lefelé folyni. Bajom határában pedig, melynek mocsaraiban 3 láb magasan állott a viz a nádkotu felett, május 23-án szűnt meg a viz felfelé folyni; ezen második esetben tehát, mivel a vizek lefolyni nem voltak képesek, az árvíz magassága május 3-ig növekedett. III. Báránd. Az első áradás márczius vége és április eleje körül volt, a legnagyobb víztömeget szállították a Kálló és Berettyó medrei, mely utóbbinak legnagyobb emelkedése 24 óra alatt 2 lábat tett ki. Ezen áradást követte egy második, mely a Hortobágy vizeitől vette eredetét s magassága ápril 30-án 3 lábbal emelkedett az első áradás magassága fölé. A legemelkedettebb szántók csekély fensikja nem volt ugyan elárasztva, de ez a rész V20 részét sem tette az egész térségnek. A második áradásnak legnagyobb növekedése 24 óra alatt 2 lábra becsülhető. A Bárándról Rábé felé vezető közút mentén, tehát a szántók emelkedettebb részeinek kivételével, azon vidéket, mely Dancsháza, Sáp, Tetétlen felé egész Kaba faluig terjed, magas árvíz borította. IV. Kaba. Midőn az első árvíz ápril 30-án a Kékkálón bekövetkezett és szaporodott azon vizekkel, melyek a Köselyen lefolyni nem tudtak, nem tapasztaltatott, hogy a Hortobágy árvize ezen területen újabb áradást okozott volna, hanem egyedül a Kék-Kállótól eredt viz borította kisebb-nagyobb magasságban a délnek eső összes földrészeket egész Tetétlenig, Püspök-Ladánynyal és Nádudvarral együtt, a terület többi része, miután jelentékenyen emelkedett, száraz maradt. V. Szoboszló. A Szoboszló és Kék-Kálló területén a Kadartóba folyó Kösely ez évben e helytt partjait nem lépte túl, mindazáltal lefolyása a Hortobágy áradása által annyira akadályozva volt, hogy mig magában Szoboszló városában a Kösely ellen épített keresztgátat a viz túláradta bár és a terület nagyobb része annyira emelkedett, hogy szárazon maradt, addig Nádudvar, valamint Kaba és Szoboszló határai mentén mindaz, a mi nyugatnak esik, terjedelmes tengert képezett. VI. Újváros. Ezen helyen nem észleltetett több egy áradásnál, mely április 24-én érte el tetőpontját s legnagyobb emelkedése 24 óra alatt 21/3 lábra becsülhető. Az árviz egész tömege a Kadartó és Hortobágy medreiből áradt ki és a vidék északi részéből hullámzott alá; terjedt pedig az árviz Szoboszló vidékének északnyugati 231
