Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
1. fejezet
bán az alakzat volt az elhatározó; a geológiai segédeszközöket még nem vették tekintetbe s a hegységek tektonikai és geológiai elemeit nem használták fel az orografiai viszonyok földeritésére. ' Ha e rövid tájékoztatás után a hegység keleti részéből indulva követjük a főgerinczet, azt látjuk, hogy a Móma gerincze igen csekély eltéréssel K-—Ny-i irányt követ, de nem rajta hanem alatta folytatódik a Kristyor-Acsuva-Csucs közötti depressio vízválasztó vonala. Nyugati, 810 méteres, ormánál a vízválasztó gerincz E-k felé fordul a magasabb, de kisebb tömegű Momucza oromra (930 m.) s innen kisebb-nagyobb kitérésű görbületekben — a restyirátai Neverletz (844 m.) és Zmida 860 méteres csúcsokat balra, azaz délre hagyva — folyvást ENy-ra tart, mig Monyásza határában az arad-bihari határvonalon a Paulája orom (997 m.) felé hirtelen Ny-ra fordul s a menyházai (monyászai) Gyalu mórén át (928 m.) a Kodru hegységnek legmagasabbra kiemelkedő főtömegéhez, az úgynevezett Izoi gerinczhez csatlakozik. Az Izoi-gerincz Menyháza (Monyásza) és Nadalbest közt kezd az alacsonyabb tetők fölött hirtelen kiemelkedni. E két község között a helybeli vízválasztó, helyesebben völgyválasztó gerincz nem haladja meg a 450 m. abs. magasságot s délfelé ez az alacsonyabb gerincz csekély hullámzással, csaknem egyenes E—D-i irányban Déznáig ér, a hol előbb kissé főiemelkedve (Mestes-tető 472 m.) csakhamar hirtelen csökken s a 276 m. abs. magasságú (a völgy fenekétől csak 171 m.-re emelkedő festői szépségű romoktól koronázott Várhegygyei egyszerre vége szakad. Ezt az alacsonyabb részletet kelet felől a Dézna és Monyásza között csaknem egyenesen É—D-i irányú monyászai (menyházai) völgy határolja,* mely leié a lejtők — a Szlatina és Monyásza közötti benyergesedést kivéve -—• többnyire meredeken bocsátkoznak alá. Monyászától kezdve az Izoi gerincz folyvást DDK—EENy-i csapással tartva oly hirtelen emelkedik, hogy toronyirányban mérve, alig három kilométernyire már eléri az 1000 m. magasságot s irányát állandóan megtartva, miután belőle az aradi Pilis (Pless, k. b. 1000 m.) a Kis-Arad (1016 m.), a Nagy-Arad (1114 m.)** a Merisora * A község neve Monyássa, a tőle néhány száz lépésnyire eső fürdőtelep pedig jelenleg Menyhrísa néven ismeretes. Mondják, hogy régebben a községet is hívták Menyházának, de ez okiratilag nincs kimutatva. ** E 1114 m. magas ormot, mely a gerineznek Aradmegyébe eső legmagasabb pontja, az l:25.000-es, valamint az l:75.000-es mértékű táborkari térképek Arssura névvel jelölik meg, de nem helyesen, mert ez a név ez orom alatt kelet felé elterülő égett mezőt (Kimpu 20
