Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

2. fejezet

nagyhírű méneseket tartottak. Az volt Szilágyi Erzsébetnek is. Híres volt a margitszigeti apáczáknak királysági ménesük. De mindezeket felülmúlta Brandenburgi Györgynek gyulai és decséri nagy ménese, hol a nemes lovak igen nagy számban tenyésztettek. Nemcsak a nagybirtokosok, községek is nagyban tenyésztették a lovakat. Gyulán 1500-ban több birtokosnak volt ménese, az al- várnagynak 100 lova legelt Décse határában. Az egyes birtokosok közt kitört torzsalkodások, erőszakos fog­lalások tanúsítják, hogy az egyes községekben mily sok ló volt. Sopronból, melyben 29 család lakott 1467. évben 100 lovat hajtott el Maróthy Mátyás,* egy más kis község ily erőszakoskodás alkalmával 40 lovat vesztett. A ló ára nem volt magas, 10—26 frt volt egy jó igás ló ára, a paripa ára 125 frt volt, de nemes, hátas és kocsi lovak magas árakon is keltek el. A szarvasmarha és juhtenyésztésre szintén igen kedvező volt Békés vármegye területe s a birtokosok s községek igyekeztek is ezt felhasználni. Részletesebb adatok nem állnak rendelkezésünkre, az Ábranffyaknak soproni birtokán 1468-ban 400 darab szarvas- marhájuk volt. Ebből lehet következtetni, hogy más birtokon is nagy száma volt ezeknek. Ugyancsak az Ábranffyaknak soproni birtokukon 3000 drb juh volt a jelzett évben. Orosháza 1550. évben 84 darab tized bárányt adott, Kígyós 60-at, Eperjes 39-et, Apácza 149-et. A sárréti községek kivételével a vármegye többi községei 1561-ben 1116 tized bárányt adtak. A sertéstenyésztés is elég kiterjedt volt. Dobozon, Váriban, Keszi, Remeteháza, Detér községekben, Gerlán nagyobbmérvü sertés- tenyésztés űzetett s a sertésnyájakat hizlalták is jó termés idején árpával. A gyulai uradalomnak sertéstenyésztő jobbágyai is voltak.** A méhészet is lendületet nyert a XVI. században, Békésen, Váriban, Alsó- és Felső-Dobozon, Verebesen, Detéren, Szannán, Vésztőn, M.-Berényben, Püskiben, Dánfokon, Csabán, Szt-.Miklóson, Méhesen, Fáson, Mágoron, Tárcsán mindenütt virágzó méhészet volt.*** Sokkal nagyobb virágzást s általános elterjedést tüntet fel a halászat. A Körösmenti községek lakosságának télen nyáron igen jövedelmező foglalkozása volt az. A lakosok a folyókban, erekben * Dr. Karácsonyi i. m. ** Ugyanott. *** B. o. I. 229. 173 —

Next

/
Thumbnails
Contents