Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
2. fejezet
nagyhírű méneseket tartottak. Az volt Szilágyi Erzsébetnek is. Híres volt a margitszigeti apáczáknak királysági ménesük. De mindezeket felülmúlta Brandenburgi Györgynek gyulai és decséri nagy ménese, hol a nemes lovak igen nagy számban tenyésztettek. Nemcsak a nagybirtokosok, községek is nagyban tenyésztették a lovakat. Gyulán 1500-ban több birtokosnak volt ménese, az al- várnagynak 100 lova legelt Décse határában. Az egyes birtokosok közt kitört torzsalkodások, erőszakos foglalások tanúsítják, hogy az egyes községekben mily sok ló volt. Sopronból, melyben 29 család lakott 1467. évben 100 lovat hajtott el Maróthy Mátyás,* egy más kis község ily erőszakoskodás alkalmával 40 lovat vesztett. A ló ára nem volt magas, 10—26 frt volt egy jó igás ló ára, a paripa ára 125 frt volt, de nemes, hátas és kocsi lovak magas árakon is keltek el. A szarvasmarha és juhtenyésztésre szintén igen kedvező volt Békés vármegye területe s a birtokosok s községek igyekeztek is ezt felhasználni. Részletesebb adatok nem állnak rendelkezésünkre, az Ábranffyaknak soproni birtokán 1468-ban 400 darab szarvas- marhájuk volt. Ebből lehet következtetni, hogy más birtokon is nagy száma volt ezeknek. Ugyancsak az Ábranffyaknak soproni birtokukon 3000 drb juh volt a jelzett évben. Orosháza 1550. évben 84 darab tized bárányt adott, Kígyós 60-at, Eperjes 39-et, Apácza 149-et. A sárréti községek kivételével a vármegye többi községei 1561-ben 1116 tized bárányt adtak. A sertéstenyésztés is elég kiterjedt volt. Dobozon, Váriban, Keszi, Remeteháza, Detér községekben, Gerlán nagyobbmérvü sertés- tenyésztés űzetett s a sertésnyájakat hizlalták is jó termés idején árpával. A gyulai uradalomnak sertéstenyésztő jobbágyai is voltak.** A méhészet is lendületet nyert a XVI. században, Békésen, Váriban, Alsó- és Felső-Dobozon, Verebesen, Detéren, Szannán, Vésztőn, M.-Berényben, Püskiben, Dánfokon, Csabán, Szt-.Miklóson, Méhesen, Fáson, Mágoron, Tárcsán mindenütt virágzó méhészet volt.*** Sokkal nagyobb virágzást s általános elterjedést tüntet fel a halászat. A Körösmenti községek lakosságának télen nyáron igen jövedelmező foglalkozása volt az. A lakosok a folyókban, erekben * Dr. Karácsonyi i. m. ** Ugyanott. *** B. o. I. 229. 173 —
