Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
2. fejezet
A földes urak nem nagy súlyt fektettek kezdetben a jobbágyok földművelésére sem. Uradalmaikból a főjövedelemnek, nem a gazdasági terményeket, hanem inkább az állatokból nyert tizedet, vagy azok megváltási árát s a pénzbeli fizetéseket tekintették; annyival is inkább, mert a gabonafélékből várható jövedelmekre biztosan nem számíthattak; az árvizek, kedvezőtlen időjárás mellett a jobbágyok sem nagy kedvvel űzték a földmivelést s gyakran megtörtént, hogy egyes években nem is vetettek, de átalában a vármegye nem minden részén vetettek évenként. Előnyös változás e tekintetben a XV. század közepén állott be, midőn az óriási uradalmak kezdtek megoszlani s egyes családok kisebb, közép nagyságú birtokok uraivá lettek s ezeket is megosztották maguk közt a család tagjai. Az ily középnagyságú birtokokon a földes urak maguk szántatnak, vettetnek s szántóföldjeiket az őstalaj, a kiszáradt területek feltörésével növelik is. Kezdetben egyes községek lakosait használják fel birtokaik művelésére, általában a mezőgazdasági teendőkre; más községek lakosai pedig az állattenyésztésben álltak a földes ur rendelkezésére, voltak községek, mint Békés, Gyula, Détér, melyek ily szolgálatok teljesítésére nem voltak kötelezhetők.* A mezőgazdaság ily rendszer mellett sem a földes urak, sem a községekre nézve nem lehetett kedvező: különösen a jobbágyok szenvedtek hátramaradást saját gazdaságuk kezelésében. Ez arra indította a földesurakat, hogy egyes birtokokat, birtokrészeket házilag, majorságilag műveljenek. Erre mutat azon körülmény, hogy 1460. évtől kezdve már a nagyobb birtokosok gazdatiszteket alkalmaznak s 1472. évtől kezdve béreseket is tartanak.** A XV. század közepén már a kis (nemes) birtokosok is szaporodnak, sőt egyes jobbágyok is állandóan megfészkelik magukat kisebb kiterjedésű területeken, melyeket irtás, feltörés czimén a föl- desurtól bérfizetés mellett nyernek. így kezd életet és lendületet nyerni a kisbirtokosság s annak belterjesebb gazdálkodása. Tanyáknak legalább rendszeresen épitett tanyáknak még nem akadunk nyomaira, de a kisbirtokos nemesség már kezd külső telkein épit* Dr. Karácsonyi idézett munkái. ** Ugyanott. — 171 —
