Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

1. fejezet

»3. A természetes halmok lévén az öregebbek, valószínű, hogy azok költötték fel az emberben a gondolatot arra, hogy mesterséges halmokat emeljen«.

Mindezeknek becses kiegészítése az a leírás, melyet Lóezy fentebb már idézett 1886. évi dolgozatában közöl, ezeket mondván: »A Marosra tekintő' löszfal Pécskától Szemlakig folytonos összefüggésben emberlakta telepeket — köztük több kunhalmot — mutat. Szemlaknál 280 m. vastag fekete kulturréteg koronázza a Maros omladozó magas partján a löszt. Ez a réteg tele van konyha-hulladékokkal, melyek közül a folyóvízi Unio-héjak (az u. n. békateknők) sehol sem hiányzanak. Azonfelül körsánczok is vannak a pécska-szemlaki diluviális terrasz peremén«.

»Talán sehol az Alföldön nem áll oly sűrűn a Kunhalom, mint Aradtól kezdve Makó, Mezőhegyes és Tornya felé. Nem esetlegesen vannak elszórva, hanem bizonyos tervszerűség vehető észre elren- dezésökben. Legtöbbjük a Száraz-ér folyását kiséri. A diluviális terrasz-falon szintén sok halom áll. Tornya és Ötvenes között pedig e halmok az ó-alluviumnak zátonyféle domborodásain emelkednek. Erre a helyre nézve áll meg legnagyobb valószínűséggel Szabó József ama magyarázata, mely szerint az alföldi halmokat a viz örvénylő mozgása a forgók helyén alkotta. Szabályos alakjuk s a körülöttök leledző kultur-maradványok azonban még ezeken a helyen is nagyrészben emberi kéz müvének hirdetik a kunhalmokat«.

»Arad város határán a szőlősi pusztán 1885-ben csaknem tövéig felásatták az ott u. n. Putri-halmot, mely egész magasságában fekete földből állott. Nem nagy mélységben a felszín alatt egy 2—3 centim, vastag sárga földréteg világosan mutatta a mesterséges feltöltést. Nehány méternyire a halom lábától pedig egy sírra is bukkantak, melyből üveggyöngyöket és állítólag bronztárgyakat szedtek ki. Az itt ásott gödörben másfél méter mélységig terjedt a televény.«

Plasonló de, még sem egészen egybevágó példát hozhatok fel a saját megfigyeléseimből is. A kisjenői uradalomhoz tartozó Vadász, Miske és Seprős aradmegyei községek közé eső Józsi majorban ugyanis az egyik halmot valami földmunka alkalmával nem régiben megbontották, töltést hordatván belőle. A körülbelül egy méter széles és lépcsőzetesen két, illetőleg három méter mély bemetszés a halmot szépen feltárta. Anyaga sötét barnás, szürke agyagos

129

9