Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
Ammónium-N, mg/l Jelmagyarázat : Duna, Szob------- Duna, Mohács Tisza, Tiszabecs------Tisza, Szeged------ A IV. és az V. osztály határa-------A III. és a IV. osztály határa 57. ábra. Az. ammónium-N időbeli változása a Duna és a Tisza belépési, valamim kilépési szelvényében kai magyarázható lenne. A mintavételkori vízhozamok átlaga a Duna kilépési szelvényében 21 %-kal, a Tisza kilépési szelvényében 14 %-kal volt magasabb 1988-ban, mint 1993- ban. A mintavételkori vízhőmérséklet esetében ez a százalékarány 6 %, illetve 1 % volt.- Az értékelt szelvények közül hozzávetőlegesen kétszer annyi szelvényben mutatkozott nagymértékű vízminőségi javulás, mint romlás. Ez az arány tovább nő, ha pl. a 15 %-nál nagyobb változásokat vesszük figyelembe. Még inkább kidomborodik a változás jellege, ha meggondoljuk, hogy számos szelvényben a nitrifikációs folyamat eredményeképpen az ammónium-N-ben bekövetkezett javulás a nitrát-N-ben bekövetkezett romlással járt együtt.- Figyelemre méltó körülmény, hogy a nagymértékűjavulás egyes vízminőségi jellemzők esetében még a Duna és a Tisza egyes szelvényeiben is érzékelhető volt.- A három legnagyobb, kizárólag hazai víz- gyííjtőjü vízfolyás (a Zala, a Kapos és a Zagyva) esetében is nagyobb volt a nagymértékben javult vízminőségi jellemzők száma a jelentősen romlott jellemzők számánál.- A vízminőségi jellemzők között (csak a négy elsőt felsorolva) a Duna vízrendszerében az alábbi sorrend állítható fel a nagymérvű javulást mutató szelvényeket illetően: anionaktiv detergensek, ortofoszfát-P, ammónium-N, oldott oxigén. Ugyanez a Tisza vízrendszerében: ammónium-N, anionaklív detergensek, BOIs, oldott oxigén.- Nem tudjuk megmagyarázni a Tisza vízrendszerének nagyszámú szelvényében az orto- foszfát-P-ben bekövetkezett nagymértékű romlást. Felhívjuk a figyelmet a gazdasági recesszió kezdete óta bekövetkezett pozitív vízminőségi változásokra. A vízvédelem nagy kérdése, hogy a gazdasági recesszió elmúltával mennyire sikerül a 52
