Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
javuló irányzatokat megőrizni vagy legalábbis a viszonyokat pl. a Sajó esetében tartósítani. A szenny vízmennyiségi adatokat a 15. táblázat tartalmazza két vízminőségi jellemzőre (KOI-ra, összes oldott anyagra) vonatkozóan vízgyűjtőnként! bontásban, kiegészítve azokat a Duna és a Tisza belépési, valamint kilépési szelvényeire vonatkozó szennyvízbebocsájtási adatokkal. A táblázatban foglaltak az alábbiakkal egészíthetők ki:- A Tisza vízrendszere a vízhozamarányokat is figyelembe véve mintegy 40 %-kal nagyobb KOI terhelést kap, mint a Duna vízrendszere. Az összes oldott anyag esetében fordított a helyzet: a Duna vízrendszer kap mintegy 15 %-kal többet.- A két vízminőségi jellemző közül a befogadók számára mindkét vízrendszerben a KOI jelenti a nagyobb terhelést.- A belépési és a kilépési szelvények közötti szennyezettségi különbség mindkét vízrendszer esetében sokkal nagyobb, mint a közölt hazai szennyvízbcbocsátási értekek. Az eltérés túlnyomórészt a félvízi országokból (Szlovákiából, Romániából) származó szennyvízbebocsátásokban keresendő, amelyek a mellékvízfolyások szennyezettségi értékeiben érhetők tetten. Az eltérés kisebb része a táblázatban közölt hazai szennyvízkibocsátási adatok nem teljeskörű figyelembevételére utal. Itt kell szólnunk a műtrágya felhasználásból származó terhelésről is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a műtrágya-felhasználás a (gazdasági hanyatlás következményeképpen) 1992- re hozzávetőlegesen a következő mértékben esett vissza: nitrogén műtrágyáknál a 30 évvel ezelőtti, foszfor műtrágyáknál a 40 évvel ezelőtti, kálium műtrágyáknál a 35 évvel ezelőtti színvonalra. Felszíni vizeink minőségének értékelése ezeket a változásokat a nitrogénháztartás és a kálium esetében (részben) igazolja, de a foszforháztartás esetében csak a Duna vízrendszerében mérhető a foszfor- műtrágyák használatának mérséklődése. A Tisza vízrendszerében az értékelés a terhelés növekedését mutatja. A felszíni vizek állapotértékelésének továbbfejlesztése a jövőben szükségessé teszi újabb módszerek alkalmazását is. Ezek - minimális költségeket jelentő szoftver fejlesztésen túl - további A felszíni vizek szennyvízterhelése 1992-ben 15. táblázat Vízgyűjtőterület A szennyvíz mennyisége, 1000 m3/d KOId t/nap Összes oldott anyag t/nap Duna közvetlen 1 106 392 698 Mosoni Duna-Rába 172 54 129 Veszprémi Séd-Nádor-csatorna 105 21 142 Kapos-Sió 65 22 71 Zala-Balaton 52 2 36 A Duna egyéb mellékvízfolyásai 203 24 140 Duna összesen (kibocsátás) 1 703 515 1 216 Duna, beléjjési 143 856 2 014 37 546 Duna, kilépési 191 981 3 456 47 611 Duna összesen/Duna kilépési, % 0,9 14,9 2,5 Dráva 84 7 94 Tisza közvetlen 187 35 120 Sajó 140 21 108 Zagyva 44 14 32 Körösök 179 25 184 A Tisza egyéb mellékvízfolyásai 133 32 115 Tisza összesen (kibocsátás) 683 127 559 Tisza, belépési 15 898 143 3132 Tisza, kilépési 54 518 1 199 19 136 Tisza összesen/Tisza kilépési, % 1,3 10,6 2,9 Magyarország összesen 2 470 649 1 869 53
