Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)

3. A műszaki-hidrológiai jellemzés segédleteinek használata

Az évi középvízhozamok jellemző értékeinek meghatározása tetszőleges szelvényre a hidrológiai hossz-szelvény alapján történhet (2.1.2 segédlet). A tetszőlegesen megválasztott szelvény helyének beazonosítását a hosszszelvényen a hidrológiai hossz-szelvény alatt megrajzolt szelvényvonal segíti elő. A hidrológiai hossz-szelvény a p = = 10, 50, 90 és 99%-os megnemhaladási valószínűségi értékekre adja meg az évi középvízhozam hosszmenti változását. Amennyiben az ezekhez tartozó évi középvízhozamot keressük, úgy azok értékei közvetlenül leolvashatók a hossz-szelvényről.

Keressük pl. a Maros Csanádi szelvényében a 0,90 megnemhaladási valószínűségű évi közép vízhozamot. A Csanádi szelvényben a Maros p = 90%-hoz tartozó hossz-szelvényéről leolvasható érték 226 m^/s. A leolvasott érték megbízhatóságát azonosnak tekintjük a makói szelvényben hasonló megnemhaladási valószínűséghez tartozó évi középvízhozam megbízhatóságával. Az előző példában láttuk, hogy a p = 0,90 megnemhaladási valószínűséghez tartozó évi középvízhozam becslésénél a 95%-os megbízhatósági sávval kijelölt vízhozamértékek mintegy 10%- kal, a 70%-os megbízhatósági sávval kijelöltek mintegy 6%-kal térnek el a legvalószínűbb 238 m^/s értéktől. Hasonló mértékű eltérést feltételezve a vizsgált szelvényünkben is, végeredményben 95%-os biztonsággal állítható, hogy a Maros csanádi szelvényében az évi középvízhozam 203 és 249 m^/s közé esik, 70%-os biztonsággal, hogy 212 és 240 m3/s közé, s a legvalószínűbb érték a 226 rn^/s.

Amennyiben az évi középvízhozamot a hidrológiai hossz-szelvényen közvetlenül ábrázoltaktól eltérő megnemhaladási valószínűséghez kívánjuk meghatározni, úgy az interpolálással oldható meg. Az interpolálással figyelembe kell venni, hogy a p valószínűség lineáris változását nem követi a hozzájuk tartozó vízhozam értékek hasonló változása, bár sok esetben a lineáris interpolálás is kielégítő eredményt adhat. Nem lineáris interpolálás esetén az alapállomásra megrajzolt valószínűségi eloszlásfüggvényt vesszük segítségül, a következő példában bemutatott módon.

Keressük továbbra is a Csanádi szelvényben a 0,95 megnemhaladási valószínűséghez tartozó évi középvízhozamot. Ez az érték a hidrológiai hossz-szelvényről közvetlenül nem olvasható le, leolvashatók viszont a 0,90 és 0,99 megnemhaladási valószínűségű értékekhez tartozó 226 és 327 mß/s évi középvízhozam értékek: nyilvánvaló, hogy a keresett értékünk a két vízhozamérték között lesz. A makói állomás szerint a 0,90,0,95 és 0,99 megnemhaladási valószínűségekhez tartozó évi középvízhozamok a 2.1.1 segédletről leolvasva rendre 238, 270 és 345 m^/s. A 0,95 megnemhaladási valószínűséghez tartozó 270 m^/s érték a 0,99 és a 0,90 megnemhaladási valószínűségekhez tartozó évi középvízhozamok 107 m^/s eltérését 30%—70% arányban osztja meg, s ez az a megosztási arány, amelyet a keresett szelvényünkben is elfogadunk. A korábban kapott 226 és 327 m^fs érték között hasonló arányú kiosztást a 257 m^/s érték ad, ez lesz tehát a Maros csanádi szelvényében keresett 0,95 megnemhaladási valószínűségű évi középvízhozam, pontosabban annak legvalószínűbb értéke.

A „Hasznosítható vízkészletek” (2.2) segédletek a vízkészletgazdálkodási tervezésekhez szükséges műszakihidrológiai mutatók meghatározását szolgálják.

A napi vízhozam adatokból szerkesztett tartóssági felület (2.2.1, 2.2.10) a hasznosítható vízkészlet, a tűrési idő és a gyakoriság között állít fel háromváltozós kapcsolatot. A tartóssági felület ábrájáról leolvasható annak a a gyakorisága, hogy a vízhozam r tűrési időnél hosszabb ideig nem ér el egy adott 0 vízhozam értéket, azaz annak a gyakorisága, amellyel égy 0 vízigényű vízhasználónak legalább r napig kell viselnie (tűrnie) a vízhiányt. A tűrési idő azon időtartamok felső határértéke, amelyek folyamán a vízhasználó a vízhiányt károkozás nélkül el tudja viselni. A tűrési idő nem folyamatos időtartam, hanem az adott időszak (év vagy augusztus) valamennyi vízhiányos részidőszakának az összege. Az 50 napos tűrési idő azt jelenti, hogy a vízhasználó az év folyamán legfeljebb 50 nap időtartamban károkozás nélkül elviseli vízigénye nem teljes kielégítését.

A tartóssági felület három változójából kettőnek a rögzítése egyértelműen meghatározza a harmadikat, a gyakorlati feladatok többsége ilyen megfogalmazású.

Mekkora lehet például a Maros makói szelvényében az a vízigény, amelyet az évek 95%-ában úgy akarunk kielégíteni, hogy a kielégített években legfeljebb 10 napig legyen vízhiány. Ennek az igen nagy szigorúsággal megfogalmazott követelménynek nyilvánvalóan csak egy alacsony vízigény tesz eleget. Ez a vízigény egy olyan természetes vízkészlettel egyenlő, amely az évek 95%-ában megvan, azaz olyan készlettel, amelynek a megnemhaladási gyakorisága alacsony: R = 5%.

26