Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)
3. A műszaki-hidrológiai jellemzés segédleteinek használata
A Maros makói szelvényére szerkesztett és a 2.2.1 segédleten bemutatott tartóssági felületről az R=5% és r = = 10 nap értékekhez tartozó vízkészlet 28 m3/s, azaz ilyen nagyságú vízigény elégíthető ki az előzőekben megfogalmazott követelményi feltételekkel. Amennyiben ezeket a feltételeket enyhítjük, pl. a 10 napos tűrési időt 50 napra növeljük — azaz a vízhasználó vízigényének ki nem elégítését 50 napon át is megengedjük — úgy a vízigény, R=5% és t=50 nap mellett, 34 m^/s-ra növekedhet. Amennyiben viszont csak az évek 90%-ában írják elő a legfeljebb 10 napos vízhiány tűrést, úgy az r=10% és r=10 nap feltételekkel kielégíthető vízigény 30 m3/s. A műszaki tervezés során előfordulhat, hogy rögzített vízigény értékhez keressük adott tűrési idő mellett a kielégítés gyakoriságát, vagy a vízbiztosítottság rögzített követelményi szintje mellett szükséges a tűrési idő megbecslése. Ilyen feladat fordulhat elő már megépített vízkivételi létesítmény esetében. Legyen pl. a Maros makói szelvényében a vízigény 50 m3/s. Milyen gyakorisággal, azaz az évek hány százalékában elégíthető ki ezen vízigény, ha 50 napos tűrési időt megengedhetünk. A 2.2.1 segédlet „Tartóssági felület” ábráján 0 = 50 m3/s és t = 50 nap paraméterekhez R=38% megnemhaladási gyakoriság tartozik, azaz a ki nem elégített évek az évek 38%-át teszik ki, a kielégítés az évek 62%-ában, azaz 0,62 biztonsági valószínűséggel megtörténhet. Az éves időszakra összeállított „Tartóssági felület” ábrához csatlakozik a hasznosítható vízkészlet vízhozam hossz-szelvénye (2.2.2). Ezt az átlagos tartóssági görbéről leolvasható 70, 80, 90 és 95% megnemhaladási gyakoriságú vízhozamokból szerkesztettük meg. A vízhozam hossz-szelvény tehát adott megnemhaladási gyakoriságú átlagos tartósságú vízhozamnak a vízfolyás tetszőleges szelvényében történő meghatározására szolgál. A tetszőlegesen megválasztott szelvény helyének beazonosítását a víhozam-szelvény alatt megrajzolt szelvényvonal segíti elő. A hasznosítható vízkészletek vízhozam hossz-szelvényéről a 70, 80, 90 és 95% meghaladási gyakoriságú átlagos tartósságú vízhozamértékek közvetlenül leolvashatók, ezektől eltérő meghaladási gyakoriság esetén interpolálni kell. Keressük pl. a Maros csanádi szelvényében a 85% meghaladási gyakoriságú vízkészletet, tehát olyat, amely hosszú időszakok átlagában a napok 85%-ában kielégíthető. A „Tartóssági felület” 2.2.1 segédletről leolvassuk a 85%-os és a 85%-ost közrefogó 80 és 90%-os meghaladási gyakoriságú vízhozamokat az ábra átlagos tartósság görbéjéről. Ezekhez a gyakoriságokhoz tartozó vízhozamértékek, a gyakoriság csökkenése sorrendjében 50, 57 és 64 m3/s. A 85% meghaladási gyakoriságú vízhozamérték 57 mß/s és ez éppen felezi a 90 és 80% meghaladási gyakorisághoz tartozó 50 és 64 m3/s vízhozamértékek távolság-közét. Ezt a megosztási arányt fogadjuk el a csanádi szelvényben is. Ebben a szelvényben a hossz-szelvényről leolvasható 80 és 90%-os megnemhaladási gyakorisághoz tartozó érték 60 m3/s és 47 m3/s, e két érték között az 53,5 m3/s vízhozamérték a két vízhozam közötti távolságot 50—50% arányban osztja meg, így a vizsgált szelvényben a 85% meghaladási gyakoriságú átlagos tartósságú vízhozam 53,5 rri3/s. Felmerülhet a kérdés, hogy mi ennek a vízkészletnek a tartóssága az egyes években, a vizsgált szelvényben 53,5 m3/s és 10 napos vízhiánytűrésű vízigény esetén mi a valószínűsége annak, hogy vízhiányokra — vízhiányos évekre — kell számítani. A vizsgált szelvénybeli vízhozam tartósságát azonosnak tekintjük az ennek a vízhozamnak az alapállomáson — Makón — megfelelő vízhozam tartósságával. Az előző példában láttuk, hogy a Csanádi szelvény 53,5 m3/s vízhozamának a makói szelvényben, azaz az alapállomáson 57 m3/s vízhozam felel meg. Ez utóbbi vízhozamnál a „Tartóssági felület” ábráról leolvasható, hogy r=10 nap tűrési idő mellett a megnemhaladási gyakoriság 76%. Ez lesz tehát a vizsgált szelvényben is az 53,5 m3/s-os, 10 napos tűrésű vízigény esetén jelentkező vízhiányok megnemhaladási gyakorisága, ami azt jelenti, hogy ilyen vízigény és tűrés mellett az évek 76%-ában vízhiánnyal nem kell számolni. A „ Vízigény kielégítésének aránya” (2.2.3, 2.2.11) segédletek a vonatkozó időszakon — éven vagy augusztuson - belüli kiegyenlítésű tározó használatát feltételező vízszolgáltatás biztonságát jellemzik. A segédletekről leolvasható annak a kockázatnak (vagy biztonságnak) a mértéke, amellyel az éves vagy augusztusi időszakban igényelt vízmennyiség különböző hányada kielégíthető. A kockázat vagy biztonság mértékét, valamely esemény bekövetkezésének megnemhaladási vagy meghaladási gyakoriságát az ábra vízszintes tengelyén olvashatjuk le (a megnemhaladási gyakoriság adja meg a kockázat mértékét, komplementere a biztonságot). A függőleges tengelyen a vízigényt olvashatjuk le, a két tengely által közrezárt mezőben pedig a vízkielégítés arányát. A segédlet értelmezését és használatát a következő példával világítjuk meg. 27
