Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)

3. A műszaki-hidrológiai jellemzés segédleteinek használata

„Az évi maximális vízállások valószínűségi eloszlásfüggvénye” (1.3.2) — a nagyvízhozamok valószínűségi eloszlásfüggvényeihez hasonlóan - alapvetően két feladatot old meg: segítségével meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi maximális vízállás (megbízhatóságával együtt), illetve meghatározható egy adott évi maximális vízállás valószínűsége.

Keressük pl. a Maros makói szelvényében a 0,90 valószínűséggel meg nem haladott (vagy 0,10 valószínűséggel meghaladott) évi maximális vízállást. Ez az 1.3.2 segédletről leolvashatóan 472 cm. A 70%-os megbízható- sági sávot a 462 és 481 cm, a 95%-os megbízhatósági sávot a 442 és 502 cm vízállásértékek fogják közre. Ennek alapján 95%-os biztonsággal állítható, hogy a makói 10% valószínűséggel meghaladott évi maximális vízállás 442 és 502 cm közé, 70%-os biztonsággal, hogy 462 és 481 cm közé esik, a legnagyobb valószínűséggel várható érték pedig 472 cm.

Az 1.3.3 segédletben adjuk meg a „Töltésterhelés gyakorisági eloszlásé”-t, amelyről a töltésterhelés alap- vízszinttől függő feltételes eloszlása olvasható le. Az ábrán vízszintesen van feltüntetve a valószínűség, függőlegesen az alapvízszint, a két tengely által közrefogott mezőben a töltésterhelés, ezer cm.nap mértékegységben. A há- romváltozós kapcsolati ábrából két változó rögzítése esetén a harmadik leolvasható.

Keressük pl. annak a valószínűségét, hogy a 200 cm feletti alapvízszint feletti töltésterhelés nem nagyobb 1000 cm.nap értéknél. A segédletről leolvasható a keresett megnemhaladási valószínűségi érték, amely 0,59-dal egyenlő. Ez azt jelenti, hogy az adott feltétel mellett, azaz 200 cm-es alapvízszintet feltételezve a töltésterhelés az évek 59%-ában marad 1000 cm.nap alatt. Amennyiben a töltésterhelés értékét emeljük, úgy a megnemhaladási valószínűség növekszik, a töltésterhelés 2000 cm.nap értékre való emelésekor pl. — változatlanul 200 cm-ben felvéve az alapvízszintet — a megnemhaladási valószínűség 0,75-ra növekszik. Ez azt jelenti, hogy az évek 75%-ában várható, hogy a töltésterhelés a felvett küszöbértéket nem fogja meghaladni.

Az ,Árhullám tömegek gyakorisági eloszlása” (1.3.4) segédletábra felépítése és használata azonos a „Töltésterhelés eloszlása” segédletével. A függőleges tengelyen az alapvízhozam van feltüntetve, vízszintesen a megnemhaladási gyakoriság, a két tengely által közrefogott mezőben pedig az árhullám tömeg.

Keressük pl. annak a valószínűségét, hogy a 300 m3/s feletti árhullámhoz tartozó árhullám tömeg alatta marad a 250 millió m3-nek. Az 1.3.4 segédletről leolvasható az előző feltételek mellett keresett megnemhaladási gyakoriság, amely 0,63-al egyenlő. Ez azt jelenti, hogy az évek 63%-ában várható, hogy a 300 m^/s vízhozam feletti árhullámoknak a 300 mß/s alapvízhozamot meghaladó részéhez tartozó árhullám tömeg kisebb lesz, mint 250 millió m^. Az árhullám tömegét limitáló érték növelésével a megnemhaladási gyakoriság növekszik, az 500 millió határérték megnemhaladási gyakorisága 0,77, így azt az évek 23%-ában éri el vagy haladja meg az árhullám tömeg (változatlanul a 300 rn^/s alapvízhozam felett).

3.2 Vízkészletek segédletei

A „Középvízhozamok” (2.1) segédletek az évi középvízhozamok különböző valószínűséghez tartozó értékeinek meghatározására szolgálnak, a Maros tetszőleges szelvényében. A segédleteken az évi középvizhozamoknak az alapállomásra, Makóra megrajzolt valószínűségi eloszlásfüggvénye (2.1.1) alapvetően két feladatot old meg:

— segítségével meghatározható valamely érdekelt valószínűséghez tartozó évi középvízhozam (megbízhatóságával együtt),

— meghatározható egy adott évi középvízhozam valószínűsége.

Keressük pl. a Maros makói szelvényében a 0,90 valószínűséggel meg nem haladott évi középvízhozamot. Ez az érték az „Az évi középvízhozamok valószínűségi eloszlása” segédletről (2.1.1 segédlet) leolvashatóan 238 m^/s, a 70%-os tűrési sávot a 224 és 252 m^/s, a 95%-ost a 214 és 270 m^/s értékek fogják közre. Ennek alapján 95%- os biztonsággal állítható, hogy a makói szelvény 0,90 valószínűséggel meg nem haladott évi középvízhozama 214 és 270 m3/s közé, és 70%-os biztonsággal a 224 és 252 m^/s érték közé esik, míg a legnagyobb valószínűségű érték 238 m3/s. Hasonló meggondolásokkal 95%-os biztonsággal állíthatjuk, hogy a 200 m^/s évi középérték megnemhaladási valószínűsége 0,68 és 0.85 közé esik, 70%-os biztonsággal, hogy 0,73 és 0,82 közé, legnagyobb valószínűsége pedig a 0,78 megnemhaladási valószínűségnek van.

25