Markó Csaba - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Duna (Budapest, 1986)
3. Az egyes vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése - 3.1 A Duna magyarországi szakasza
3. AZ EGYES VÍZFOLYÁSOK MŰSZAKI-HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 3.1 A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZA A 417,2 km hosszú magyar Duna-szakasz vízgyűjtő területe 77 940 km2, kötetünkben tárgyalt vízgyűjtője pedig 14 370 km2, amelyhez 174 km2 Jugoszlávia területére eső rész csatlakozik (2. ábra). A folyam 129 m-es magasságban éri el hazánkat és 86 m magasságban hagyja el. A vízgyűjtő nagy része 200 m-nél alacsonyabb síkság, kisebb része 200—400 m közötti dombvidék és csak elenyésző része a 400 m-t/meghaladó alacsony hegység. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a 939 m magas Csóványos a Börzsönyben. Árvízviszonyok Az árvízi hidrológiai hossz-szelvény (1.1.1) megszerkesztéséhez a kiválasztott vízmérce-szelvényekben rendelkezésre álló adatok szolgáltak alapul, de a hidrológiai analógia módszerét is alkalmaztuk. A szelvények évi nagyvízhozamai látszólag normális eloszlást követtek (1.1.2—1.1.7). Az empirikus eloszláshoz a simuló eloszlás Komárom és Paks szelvényében kétes, máshol jó illeszkedést mutatott. Az alapadatok szórása alapján a duna- remetei és komáromi szelvényekben a konfidencia sávok a többi állomáshoz képest szélesre adódtak. Az árhullámok tömegét, számát és időtartamát jellemző statisztikai feldolgozásokat számítógépes adatfeldolgozás útján kaptuk (1.2.1-1.2.24). A töltésterhelési nomogram (1.3.1 — 1.3.25) védvonalak hossz-szelvénye segédletén a hat szakaszra osztott Duna töltéseinek koronamagasságát az 1984—85-ben végzett VÍZIG felmérések alapján rajzoltuk meg. Minden szakaszra legalább egy, a vizsgálatokba bevont vízmérce-szelvény jut. E szelvényekre közöljük az évi nagyvízállások, árvízi terhelések és árvíztömegek valószínűségi eloszlásait. Vízkészletek A középvízi hossz-szelvény (2.1.1) az árvízi hossz-szelvényhez hasonlóan a vízmérce-állomások évi középvízhozamainak valószínűségi eloszlásain (2.1.2-2.1.7) alapul. A középvízhozamok eloszlása minden szelvényben jól illeszkedik a normális eloszláshoz, a konfidencia sávok viszonylag keskenyek. A hasznosítható vízkészletek (2.2) segédlet sorozat tulajdonképpen a kisvízi viszonyokat jellemzi. A 2.2.1 vízhozam hossz-szelvényt a feldolgozott vízmérce szelvények 2.2.2—2.2.7 segédleteken bemutatott éves átlagos vízhozam tartóssági értékeiből szerkesztettük. A hossz-szelvényhez kapcsolódik a mérceszelvényekre kiszámított éves vízhozam tartóssági felület, mennyiségi biztonság, a vízigények kielégítésének aránya és a vízhiányok tömegének, számának és idejének grafikus jellemzése (2.2.2-2.2.42). Ezeket a jellemzőket augusztusra illetve öntözési idényre vonatkoztatva nem közöljük, mivel azoknak a Duna esetében kis gyakorlati jelentősége van. Jellemezzük azonban a vízhozamok augusztusi tartósságát (2.2.43—2.2.48), és bemutatjuk a július—augusztus-szeptember hónapok dekád középvízhozamainak alakulását is (2.2.49—2.2.53). Vizerőkészletek A Dunára vonatkozóan — a többi vízfolyástól eltérően — nem közlünk elméleti vízerőkészlet hossz-szelvényt. Ennek legfőbb oka, hogy a vízerőhasznosítás szempontjából legérdekesebb Ny—K irányú Duna-szakaszon már kivitelezés alatt áll a Bős (Gabcikovo)—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer. Az É—D irányú szakasz energiakészletének kihasználására is készültek már elő- ill. tanulmány-tervek; így az Adonyi Vízlépcső kiépítése várhatóan az ezredforduló tájékán, a legdélebbi, Fajszi Vízlépcső megvalósítása pedig majd ezt követően válhat a népgazdaság időszerű feladatává. E tervek a magyarországi Duna energetikai lehetőségeit részletesen és a sorozatunkban szokásosnál alaposabban elemzik. Ezért kötetünkben inkább a már épülő és a tervezett vízlépcsőket próbáljuk meg röviden jellemezni. A vízlépcsők legjellemzőbb energetikai mutatóit a 3.1.1 segédleten közöljük. A 3.1.2—3.1.4 segédleteken a vízlépcsők kiépítése után várható állapot vázlatos hossz-szelvényeit mutatjuk be. A Bős—Nagymarosi Vízlépcső- rendszer a MNK és a CsSzSzK kormányai között megkötött szerződés alapján közös magyar-csehszlovák kivitelezésben épül, a költségek és a hasznok a két fél között egyenlő arányban oszlanak meg. 44
