Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)

I. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 3. A területi jellemzés módja - 4. A segédletek szerkezete és használata

Az „átlagos tartósság” (2.2.2) görbéjéről leolvashatjuk, hogy az év hány százalékában számíthatunk egy adott vízhozamnál többre.

Például legalább 0,35 m3/s vízhozamra az év 81%-ában, azaz összesen 295 napig számíthatunk.

A „mennyiségi biztonság’’ (2.2.2) görbéről azt olvashatjuk le, hogy a vízfolyás adott szelvényében milyen biztonsággal lehet egy bizonyos vízigényt egész évben kiszolgálni.

Legyen ez a vízigény a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében ismét 0,35 m3/s, a vízszintes tengelyen ehhez 90%-os mennyiségi biztonság tartozik, azaz évi vízigényét csak 90%-ban tudja kielégíteni a vízhasználó.

A mennyiségi biztonság természetesen mindig nagyobb, mint az ugyanahhoz a vízhozamhoz tartozó átlagos tartósság, hiszen az utóbbiban nem vesszük figyelembe az adott — esetünkben 0,35 m3/s — vízhozamnál kisebb vízhozamokat.

A „vízigény kielégítésének” aránya (2.2.3) segédlet az éves vízszolgáltatás biztonságát jellemzi éves ki- egyenlítésű tározó használatának feltételezésével. A segédletről leolvasható annak a kockázatnak a mértéke, amellyel az éves vízigény valamely hányada kielégíthető.

Legyen például a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében az éves vízigény 0,3 m3/s, azaz 9,5 millió m3. Keressük azt, hogy e vízigény 90%-a milyen biztonsággal elégíthető ki. A 2.2.3 segédletről leolvashatóan a megnemhaladási valószínűség, azaz a kockázat 0,37. Tehát az előbbi esetben a vízigény kielégítése 63% biztonságú, a vízhasználónak 37%-os kockázatot kell vállalnia.

A különböző valószínűségű havi középvízhozamokat a „havi középvízhozamok évi alakulása” (2.2.4) mutatja be az év 12 hónapjában. A segédlet alapadataiból kiszűrtük az emberi tevékenység hatásait, így az a kvázi- természetes állapotra vonatkozik. Az ábrán csak a kisvízi tartomány vízhozamait ábrázoltuk.

Példaként keressük meg a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében a 10% megnemhaladási valószínűségű június havi középvízhozam értékét. A 2.2.4 segédlet alapján ez az érték 0,18 m3/s, tehát az évek 10%- ában ennél alacsonyabb, 90%-ában legalább ekkor lesz a június havi középvízhozam.

A következő öt segédlet a vízkészletgazdálkodási, vízhasznosítási célú tervezéshez ad kiegészítő információkat.

A „maximális vízhiányok” (2.2.5) segédlet a vizsgált szelvényben jelentkező vízigény esetén fellépő esetleges vízhiány maximális tömegének valószínűségét mutatja be.

Kíváncsiak vagyunk például arra, hogy milyen valószínűséggel számíthatunk a Principális-csatorna nagy- kanizsai szelvényében legfeljebb 2 millió m3 vízhiányra, ha a vízhasználó egész évben 0,5 m3/s vizet igényel. A 2.2.5 ábráról leolvasva 0,70 megnemhaladási valószínűséget kapunk, azaz az évek 70%-ában 2 millió m3-nél nagyobb eseti vízhiányra nem kell számítanunk, az évek 30%-ában ennél nagyobb vízhiányok is előfordulhatnak 0,5 m3/s-os vízigény esetén.

A „vízhiány tömegek összege” (2.2.6) segédletről az egész évben összesen jelentkező vízhiányok összegzett tömegének valószínűségére kapunk tájékoztatást a vízigény függvényében.

Például mi a valószínűsége annak, hogy a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében a 0,5 m3/s vízigényű vízhasználónak nem kell 2 millió m3 vízhiánynál többel számolnia. A 2.2.6 ábráról leolvasható, hogy ez a valószínűség 0,50 vagyis az évek felében ennél több, felében maximum ekkora vízhiányra számíthat.

A 2.2.7 „vízhiányok maximális időtartama” segédlet azt mutatja, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy adott vízigény esetén egy bizonyos napnál hosszabb vízkorlátozással nem kell számolni.

Például keressük a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében jelentkező 0,6 m3/s vízigény esetén mutatkozó összesen maximum 100 nap hosszúságú vízhiány valószínűségét. A 2.2.7 segédletről leolvasva 0,68 megnemhaladási valószínűséget kapunk, vagyis az évek 68%-ában maximum 100 napos, 32%-ában ennél hosszabb vízhiányos időszakra számíthatunk.

A „vízhiányos időszakok hossza” (2.2.8) segédlet arról tájékoztat, hogy egy bizonyos vízigény esetén jelentkező legfeljebb adott hosszúságú vízhiány hányszor fordul elő egy-egy évben.

Hány 10 nap hosszúságú vízhiányos időszakra számíthatunk a Principális-csatorna nagykanizsai szelvényében 0,5 m3/s vízigény esetén? A 2.2.8-as segédlet alapján 5,3 értéket kapunk, azaz sok év átlagában évente valamivel több, mint öt 10 napos vagy annál rövidebb vízhiányos időszakra számíthatunk.

16